A VERGŐDŐ DIÁK című vers teológiai szempontból egy olyan lelkiállapotot tükröz, ahol a főszereplő, a diák küzd a vágyainak és az Élet-asszony hívószavának a követésével. A versben megjelenik egy olyan dualitás, amelyben a diák vágyik a csábításra és az élvezetekre, ugyanakkor érzi, hogy az igazi boldogság és elérésük lehetősége csak az Élet-asszony követése és a jövőbe vetett hit által realizálódik.
A bibliatudomány szempontjából a vers a bűn, a kísértés és az ellenállás témaköréhez kapcsolódik. A diák vágyai és szenvedései hasonlóságot mutatnak Egyetemes emberi tapasztalatokkal, ahol a személynek az a belső küzdelme, hogy megfeleljen a kísértéseknek vagy ellenálljon nekik. A versben a diák úgy érzi, hogy a hiába vágyakozás eredménytelen és ezáltal a bánat és a szomorúság ered abból, hogy nem él a vágyai szerint.
A patrisztika nézőpontjából a vers felvillant egy gnosztikus irányvonalat, ahol a lélek szabadságra vágyik mint a bölcsek felé maradandó értékekre és az örök boldogságra. Az Élet-asszony, mint a Lélek földi megtestesülése, olyan megtartó erőnek tekinthető, amely segít a diáknak elkerülni a halandó dolgokhoz vagy az anyagi élvezetekhez való túlzott ragaszkodást.
A skolasztika nézőpontjából a vers felfedi az emberi vágyaknak és érzelmeknek a racionalitás és a tartósság felé történő irányulását. A diák vágya a csókra és a szenvedélyes élményekre, valamint az éjjel hangulata a diák érzéki világát képviseli. Ugyanakkor a diák megérti, hogy e vágyak elenyészőek és átmenetiek, inkább elkötelezett a jövőbeni elérhető boldogság felé.
Ezen kívül, a versben megjelenő motívumok (sívár halom, szíve remegése, piros szirmok és rózsatövis, kisuhanni, örök éj, élet-asszony) jelentősége összefüggésbe hozható a kereszténység szimbólumaival. Például a sívár halom lehet jelképe a lelkibú és a keserv által lehajtott emberi életnek, a szív remegése pedig a belső küzdelmet tükrözheti. A rózsa szimbolizálhatja az isteni kegyelmet és az Élet-asszony tisztaságát.
Összességében a vers teológiai értelmezése rámutat az emberi lélek belső küzdelmére és a vágyak és az elérhető boldogság közötti konfliktusra. A bibliatudomány, patrisztika és skolasztika megközelítései segítenek kontextusba helyezni ezt a belső összefüggést és a verselemek üzenetét.