Valami forró, nyári éjszakán
Gyárfüst ölelt át lomha földszagot
S a legnagyobb lélek szökkent belém:
Az ucca és a föld fia vagyok.

Ma hat földrészre nyílik bimbaja -
Szép szívem óriás, piros virág
És villamos hullámok: lengetik
Világbelengő, kitárult szagát.

Börtön, kaszárnya, templom nem elég,
Hogy a hegyekről ledobja szavam
És minden ige fölöttem lebeg
És minden más szándék szándéktalan.

Ha én sírok, a világ vére hull,
Ha káromkodok, minden trón remeg,
Ha nevetek, az Isten is örül
S tavaszba szöknek akkor a telek!

Hitem a sors lesz: Szívbéli Urunk
Akar csodátlan, új, legszebb csodát -
Kaszárnyát, börtönt elrombolnak az
Arcunkról ömlő, lelkes lavinák.

Minden jövendő tűz is bennem él,
Hogy az utolsó harcos én legyek.
A simogatás az én lobogóm
S minden megindul, hogyha én megyek!

A lelkesedés zengő süvegét
Égig hajítják a görnyedt napok,
Ha szívetekben a tükör leszek:
Az ucca és a föld fia vagyok.

1923. ápr. 27. / 1924


Elemzések

A vers természettudományos szempontból vizsgálva többek között a következő elemekkel hozható összefüggésbe:

1. "Gyárfüst ölelt át lomha földszagot": A vers elején a füst és a földszag utalás lehet a légköri szennyezésre és a talaj környezeti hatásaira.

2. "Szép szívem óriás, piros virág": A versben említett virág lehet például egy új faj, amelyet a legutóbbi kutatások felfedeztek.

3. "Villamos hullámok: lengetik / Világbelengő, kitárult szagát": A villamos hullámok és a kitáruló szag utalhat az elektromágneses sugárzás és az állatok kommunikációs rendszereinek kutatásaira.

4. "Minden jövendő tűz is bennem él": Itt a versben említett tűz lehet például az új energiaforrások vagy a napenergia kutatás egyik kifejező szimbóluma.

Ezen felül, a versben előforduló hő és éjszaka motívumok, valamint a harcos és lelkesedés képek is kapcsolódhatnak az emberi test hőszabályozásához és az éjszakai állapotokra. Ezenkívül a versben megjelenő kaszárnya és börtön jelentései lehetnek az emberi társadalom és az egyén szempontjából fontos problémákra, például a börtönrendszerre vagy a szabadságvágyra.

Fontos megjegyezni, hogy ezek az értelmezések tágabb értelemben vett lehetőségek, és hogy a természettudomány dinamikusan fejlődik, ezért a vershez kapcsolódó lehetséges értelmezések és összefüggések is folyamatosan változhatnak, ahogyan az új felfedezések és ismeretek megszületnek.

József Attila A LEGUTOLSÓ HARCOS című verse teológiai szempontból is értelmezhető. A költeményben megjelenik az ember és Isten viszonya, valamint az emberi lét mélysége és értelme.

A Bibliatudomány szempontjából a versen megjelenő szavak és képek kifejezik az emberi tapasztalatokat és érzelmeket, amelyek Istennel való kapcsolatban jönnek létre. A versekben megjelenő Istenhez való közeledés többféle formában történik. Például az első versszakban az "ucca és a föld fia vagyok" kijelentés azt jelzi, hogy az ember az isteni teremtés része és az Istennel való kapcsolat miatt érzi magát naggyá. A versekben megjelenő imák és kérlelések pedig azt fejezik ki, hogy az ember Istenhez fordul segítségért és irányításért.

A patrisztika (az egyházatyák tanítása) szempontjából a versben megjelenő hitem és remény kifejezi az ember vallásos érzéseit és az Istenbe vetett bizalmát. Az imák és káromkodások szintén reflektálnak az emberi természet minden oldalára és a megbocsátás fontosságára az Istennel való kapcsolatban. Az utolsó versszakban megjelenő "lelkesedés" fogalma pedig a lelki tüzek és az Istenbe vetett szenvedélyt jelképezi.

A skolasztika (a középkori filozófia és teológia irányzata) szempontjából a versben megjelenő képek és metaforák az emberi tapasztalatokat és az isteni tapasztalatokat egyesítve fejezik ki a teológiai gondolatokat. A versekben megjelenő szavak és képek is olyan elemeket tartalmaznak, amelyekkel a skolasztikus teológia foglalkozik, például Isten és az ember viszonya. A versben megjelenő "kaszárnyák és börtönök" azt jelzik, hogy az emberi lét korlátozott és terhes, míg a "szívbéli Urunk" kifejezi az isteni erőforrások létezését és az emberben lévő isteni szikrát.

Összességében József Attila A LEGUTOLSÓ HARCOS című verse a teológiai szempontból az ember és Isten kapcsolatát és az emberi lét mélységeit és értelmét boncolgatja. A Bibliatudomány, patrisztika és skolasztika szempontjaira alapozva több réteget és összefüggést mutat fel a teológiai gondolatok kifejezésében.

József Attila "A legutolsó harcos" című verse egy erőteljesen érzelmekkel teli, lázadó, és romantikus hangulatot sugalló alkotás. Az alábbiakban elemzem a verset irodalomtudományi szempontból, és kiemeltem néhány lehetséges összefüggést mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban.

1. Stílus és nyelvhasználat:
- József Attila a Magyarországi modernizmus egyik legkiemelkedőbb képviselője volt. Versének stílusa a szimbolizmusra és az expresszionizmusra emlékeztet, melyek az 1910-es és 1920-as években virágzottak. Az esztétikai kifejezőeszközök használata mellett a költő merész nyelvhasználattal és szuggesztív képekkel fejezi ki érzéseit. Ez az irodalmi stílus és nyelvhasználat összhangban van a korabeli nemzetközi szépirodalmi irányzatokkal, mint például a francia szimbolizmus és a német expresszionizmus.

2. Lírai én és önmegszólítás:
- A versben a lírai én a társadalomból való kirekesztettségét és lázadását fejezi ki. Az önmegszólítás (az ucca és a föld fia vagyok) a költő nyíltan vállalja marginalizált státuszát és azt, hogy nem illeszkedik a konvencionális társadalmi normákhoz. Ez a témakör hasonlóan megjelenik a nemzetközi szépirodalom alkotásaiban is, mint például Charles Baudelaire "Spleen" költeményei, amelyek a modern városi élet keserűségét és a társadalom kitaszítottságát ábrázolják.

3. Szimbólumok és képek:
- A versben megjelenik a virág szimbóluma, amely az élet, a szépség és a remény jelképeként szolgál. Ez a motívum hasonlóan felbukkan más költők alkotásaiban is, például William Blake "The Sick Rose" című versében, ahol a rózsa a szerető lelkiállapotát jelképezi.
- A kaszárnya és a templom szimbólumai a korlátozottságot és a befogadást jelképezik. Ezek a motívumok gyakran fordulnak elő egyes kritikai vagy lázadó versekben, egy példa erre Arthur Rimbaud "Az elvonulás" című alkotása.

4. Vágyak és érzelmek kifejezése:
- A versben a lírai én vágyainak és érzéseinek erőteljes kifejezése tapasztalható. A versekben megjelenik a börtön, kaszárnya és templom motívuma, ami azt jelenti, hogy a költő vágyik felszabadulni a korlátozott körülményekből, és az ivar és az erotikus élet területeit felölelve kifejezi a vágyait. Ez a téma összekapcsolódik a francia romantika és a szimbolizmus néhány alkotásával, mint például Charles Baudelaire "Virágok rossz virágok" című alkotása.

5. Szociális és politikai kommentár:
- A versben József Attila a társadalom szociális és politikai problémáira utal, kifejezve lázadását a fennálló rendszer ellen. Ez az általános téma hasonló módon jelenik meg több más költőnél is, például Bertolt Brecht, aki politikai szatirikus verseiben éles közéleti kritikát fogalmazott meg.

A felsorolt összefüggések csak néhány példa a József Attila "A legutolsó harcos" című verse és a magyar vagy nemzetközi szépirodalom más alkotásai közötti kapcsolatokra. A vers elemzése során fontos megemlíteni, hogy minden értelmezés szubjektív lehet, és a költészet sokféle interpretációra ad lehetőséget.