A vers természettudományos szempontból vizsgálva, több olyan elemet is találhatunk benne, amelyek összekapcsolhatók a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel.
Az első sorban József Attila a napot említi, amit "kelő korongnak" nevez. Aznapkelte és naplemente a Föld forgásából adódik, és a mai tudomány szerint a Föld nap körüli keringése és az égitestek mozgása áll a háttérben. Azt is megérthetjük, hogy a Heggyel dobott gerely a nap sugarait jelképezi, amik felmelegítik a földet és lehetővé teszik az élet fenntartását.
A második sor a természeti jelenségektől és a változó árnyékoktól beszél. A fény és az árnyék viselkedése a természeti környezetben az optika tudományához kapcsolható. A modern optika felfedezései, például a fény szétbontása és az árnyékok keletkezése, segítenek a napfény és az árnyékok viselkedésének jobb megértésében.
A harmadik sorban a szél erejét és hatását mutatja be a vers. A viharszellő a meteorológiai jelenségekhez kapcsolódik, amelyeket a modern meteorológia kutat. A város előtti csorbított szerszámok köszörülése pedig az emberi technológia fejlődéséhez és az anyagok viselkedésének megértéséhez kapcsolódik, amit a modern anyagtudomány és mérnöki kutatások vizsgálnak.
A negyedik sorban a vers a termesztést és a növények növekedését jeleníti meg. Az új föld és a magvak említése arra utal, hogy a földművelés és a növénytermesztés körül forog. A faágak helyes és rugalmas megtartása pedig a botanika és az ökológia kutatásához kapcsolódik.
Az ötödik sor a felhőkkel és a patakkal foglalkozik. A felhőkkel kapcsolatos tudomány a meteorológia és az atmoszféra vizsgálatához kapcsolódik. Az egymásra fektetett szív jelképezi az emberi kapcsolatokat és az összetartozást, míg a patak fehérlő kavicsain való elhelyezés a hidrologiához kapcsolódik, ami a víz áramlásának és viselkedésének vizsgálatával foglalkozik.
A hatodik sorban a vers az emberi testet és a természetvédelmet említi. A mell két dombja a női emlőket jelképezi, amelyek az anyatejes táplálkozás és a reprodukciós folyamatok kapcsolatában vizsgálandóak a medicinában és az anatómiában. Az érintetlen cseresnye a természetvédelmi törekvésekhez és a biodiverzitáshoz kapcsolódik, ahol a cseresznyefafa lehetőséget nyújt az állatoknak és növényeknek, hogy védett élőhelyet találjanak.
Összességében ez a vers több természettudományos elemet tartalmaz, amelyek közül néhány a mai legfrissebb felfedezésekhez és kutatásokhoz kapcsolódik. Ezek az elemek az optika, a meteorológia, az anyagtudomány, a botanika, az ökológia, a hidrologia, a medicina és a természetvédelem területein is alkalmazhatóak.