Az én falkám olyan falka,
ondolálva van a farka.
      Orrukban csak magyar mód
      csillog egy kis aranydrót.

Van egy pösze kis malacom,
fővárosi grófkisasszony.
      Sóhajtott is egy ízbe,
      nézi magát a vízbe.

Van nekem egy oly kis kanom,
szelid szóra kezes nagyon.
      Az ha fogja s egyet túr,
      a kőkastély felfordul.

Van egy semmi kis furulyám,
nem nőtt az, csak datolyafán.
      Azt ha fúvom, hull a makk,
      a fák táncra állanak.

S ahány felhő, összeszalad,
ha csördítem ustoromat.
      Réz a nyele, szikrázik.
      De sok szoknya megázik!

1932


Elemzések

József Attila "A kanász" című versét irodalomtudományi szempontból a következő összefüggések alapján lehet elemezni:

1. Stílus: A vers rímes és ritmikus, ami a magyar líra hagyományába illeszkedik. Az egyszerű, közérthető nyelvezet és a könnyed hangulat jellemzi.

2. Tematika: A versben a természet, a falusi élet és a szerelem motívumai jelennek meg. A költő a kanász létét és a körülötte élő állatok és tárgyak sajátosságait mutatja be.

3. Motívumok: Az én falkám tagolja a verset oly módon, hogy az állatseregletes bekezdések után következnek a tárgyak, sugalmazva, hogy az állatok emberi vonásokkal rendelkeznek.

4. Nyelvezet: József Attila sajátosan magyar nyelvezetet használ, amely néhol köznyelvi, néhol lírai. A versben is megtalálhatók ezek az elemek.

5. Képek: A versben gazdag emblemaképek találhatóak, amelyek az érzelmek és a természeti jelenségek közötti kapcsolatot jelenítik meg.

Magyar irodalmi összefüggések:

- A vers hagyományos magyar lírai elemeket tartalmaz, mint például a rímes szerkezet és a népi motívumok.
- József Attila nyelvezete az ő maga személyes stílusa, amely a korábbi magyar költészeti hagyományokkal szakítva modern irányba mutat.

Nemzetközi irodalmi összefüggések:

- Az állatok és tárgyak antropomorfizálásának témája nemzetközileg is ismert a lírában.
- A rímes, ritmikus stílus és a könnyed hangvétel irodalmi hagyományokra utal.

Összességében József Attila "A kanász" című versét magyar és nemzetközi szépirodalmi kontextusban egyaránt értelmezhetjük és értékelhetjük, figyelembe véve a stílust, a tematikát, a nyelvezetet és a motívumokat.

József Attila A KANÁSZ című versét teológiai szempontból is megvizsgálhatjuk. A versekben található képek, szimbólumok és fordulatok segíthetnek abban, hogy összefüggéseket fedezzünk fel a bibliai, patrisztikai és skolasztikus nézőpontok között.

A vers első sorában az "é n falka" szókapcsolat az Egyházra utalhat, amelyben az emberek közösségét jelenti. A farka ondolálva van, ami arra utalhat, hogy az Egyház a Szentlélek irányításával működik. A második sorban található "magyar mód" kifejezés pedig azt fejezheti ki, hogy az Egyház hagyományain és kulturális örökségén alapul.

A második és harmadik versrészben található malac és kan képek ellentétpárt alkotnak. Az egyik a fővárosi grófkisasszonyhoz kapcsolódik, ami a világi hatalomra és gazdagságra utalhat. A másik a versek szereplőjének a kan, amely szelid szóra is engedelmeskedik. Ez a kép az együttműködésre, a szeretetre és az alázatra utalhat. Ez az összefüggés fontos lehet a bibliatudomány, ahol a pénz, a hatalom és az alázat gyakran témái a tanításoknak.

A negyedik versrészben pedig egy furulya szerepel, ami a szépséget és a művészetet szimbolizálhatja. Ez a kép pedig a lelki élményekkel és a szentek által érzékelt isteni szépséggel is kapcsolatba hozható. A következő részben a felhők összeszaladása a haragot, a büntetést vagy az isteni jelenlétet jelentheti. Az ustor és megázott szoknyák képei a bűn megrázkódtatását, a büntetést és az igazságszolgáltatást jelenthettik.

Az összefüggéseket a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjai is segíthetik megérteni és értelmezni. A bibliatudomány segítheti az értelmezést a bibliai képek és motívumok keresztény kontextusban történő azonosításával. A patrisztikai nézőpontok pedig a korai keresztény gondolkodók tanításához, filozófiájához és teológiájához kapcsolódhatnak. A skolasztikus megközelítés pedig a középkori teológia és filozófia testesítheti meg, például Aquinói Szent Tamás gondolatait illeszthetjük az elemzésbe.

Összességében ezen keresztül a vers teológiai szempontból történő elemezése segíthet megérteni a különböző szimbólumok és képek jelentését, és kapcsolatot teremthet a bibliai, patrisztikai és skolasztikus gondolkodás között.

József Attila "A Kanász" című verse első pillantásra nem feltétlenül kapcsolódik szorosan a természettudományhoz, azonban néhány elemet értelmezve és összekapcsolva a mai természettudományos felfedezésekkel, érdekes gondolatokat találhatunk.

Az első négy sorban található "falka" és "farka" szavak kapcsolatba hozhatók az állati viselkedéssel és az evolúcióval. A fark egy állat testrésze, amely számos funkciót lát el az örökítés, védelem vagy akár a mozgás szempontjából. A felismerhető magyar vonatkozás pedig helyet adhat a magyarországi területek faunájának tanulmányozásához.

A következő négy sorban a "pösze kis malac" és a "vízbe nézés" található. Az emberi élet és a természeti környezet közötti kapcsolatot lehet felfedezni itt. Az emberi társadalom a természeti környezetben él, és a folyók és tavak gyakran fontos táplálékforrást biztosítanak. A vízbe nézés lehetősége arra utalhat, hogy a fővárosi grófkisasszony figyeli a természetet, vagy éppen saját magát látja a tóban, amely kapcsolatot teremt a természettel és az emberi személyes élményekkel.

A következő négy sorban a "kis kan" és a "kőkastély" szerepel. Itt található a legközvetlenebb kapcsolódás a természettudományhoz. Az elmúlt évtizedekben a tudósok nagy erőfeszítéseket tettek azért, hogy megértsék és manipulálják a molekulák és atomok világát. A kisméretű eszközök és a manipuláció valósággá vált, és ennek hatására sokan optimistaak a kőből, vagy bármilyen anyagból épült szerkezetek újragondolásában.

A következő négy sorban a "nem nőtt" furulya és a "makk hullása" említésre kerül. A fák reakciója a zene hangjaira és az emberi tevékenységre nagyobb, mint amit hagyományosan gondoltunk. Számos kutatás azt mutatja, hogy a növényeknek vannak valamilyen formában hangérzékelésük, és hogy képesek reagálni a környezetükben lévő hangokra. Tehát a furulya játéka képes befolyásolni a fa lombjainak mozgását, azaz a fák táncra állnak.

A vers utolsó részében a "felhők" és az "ustor" szerepel, amelyek közül a felhőket lehet azonnal kapcsolatba hozni a meteorológiával és az időjárással. Az ustor pedig összekapcsolható az elektromágneses mezőkkel vagy a villámlással. A szoknyák megázása a természetjárásra utal és arra, hogy a természeti környezet kiszámíthatatlan képes befolyásolni az emberi viselkedést és az öltözködést.

Ez a rövid elemzés rávilágít arra, hogy még az olyan látszólag egyszerű versek is képesek inspirálni és kapcsolatba hozni a természettudományos felfedezésekkel, amelyeket nem feltétlenül várnánk egy ilyen témára.