Gáspár Katának

A dombon két gyerek tornyot rakott magosra a szép, puha sárból,
Összedugták a homlokukat, nézték, fejük között elnyulva jött föl a nap,
Lassan gurult föl a fatörzsön, vonta a csapatot arrafelé -
Legelől a jóhúsú ifjak, kacagnak és két teli marokkal
füvet nyujtanak föl az égnek,
Meg a lányok, lányok - bő harmat gördül domboru melleteken,
Cseresnye van a hajatokban, szaladtok és kezetekben lobog a szallag!
Odadőltök a magos fának, vártok lihegve társaitokra,
Akik komolyan lépdelnek mögöttetek, lenéznek és ugy mosolyognak -
Erősek is a férfiak, vállukon jólcsinált csákány,
Hegye úgy mozog, mint az inga, lépésre mozdul, figyelik
jól az aggastyánok
S közben-közben leülnek a nagy fehér kövekre, azok meg
csöndben fölemelkednek,
Szállnak lassan előre, mig ezüst fejük is rájahajtják,
Aztán jönnek a friss halottak, átlátszók ők még, mint az ablak,
Alvó fehér hal lebeg a törzsük közepén -
Utánuk már a régebbiek, szép testükből nagy darabokat vetnek a bokrok alá
S a csontvázasok kitárt karjukkal, piros madarak röpültek arra,
Énekelnek a karcsú széllel, mely a port magosba dobja,
Rajta átcsillognak zuhogó
És frissen fakadt nagy, tömör vizek.

1926. jan.

Elemzések

A József Attila által írt "A CSAPAT" című vers természettudományos szempontból is vizsgálható. A következőekben bemutatom, hogyan kapcsolódik a vers néhány friss természettudományos felfedezéshez:

1. Nap: A versben említett napfelkelte és a nap mozgása az égen a naprendszer működésére utal. A mai tudásunk szerint a Nap központi szerepet játszik a bolygórendszerünkben, és a Föld mozgását és időjárását is befolyásolja.

2. A növények és a fotoszintézis: A lányok hajában említett cseresznye és a zöld fű megemlítése a növények és azok fotoszintézise során végzett energiatermelésre utal. A fotoszintézis révén a növények képesek napenergiát felhasználni a saját tápanyaguk előállítására.

3. Életciklus: A versben megemlített halottak és az idősödő emberek arra utalnak, hogy minden élőlénynek van életciklusa. Az élet és a halál természettudományos következményei, és a mai kutatások ismertetik a sejtek öregedésének folyamatát és az életfolyamatok megszűnésének okait.

4. Folyadékok: A versben többször is megemlített vizek - mint az esővíz és a folyóvizek - kapcsolódnak a hidrológiához és a Föld vízrendszerének tanulmányozásához. A természettudományok ma is felfedeznek új vizsgálati módszereket és folyamatosan bővítik ismereteiket a rengés közben létrejövő folyadékokról és azok hatásairól.

Ezek csak néhány példa, hogyan kapcsolódhat a "A CSAPAT" vers a természettudomány legfrissebb felfedezéseihez. Az elmúlt évtizedekben a természet megértése számos új felfedezéshez vezetett, amelyek számos területen befolyásolják életünket és a világot, amiben élünk.

József Attila A CSAPAT című versében többféle nézőpont és témakör is megjelenik, amelyeket teológiai szempontból is érdemes vizsgálni.

A bibliatudomány szempontjából az ember és a természet kapcsolata jelenik meg a versben. A gyerekek tornyot építenek a szép, puha sárból, ami az ember alkotóerőjét és az isteni teremtékenységet szimbolizálhatja. Az ég felé tartott kezek és a szallagok pedig lehetnek a teremtésre utaló jelképek. Az elnyújtott homlokuk között jövő nap lehet az isteni világosságot szimbolizálja, amit a gyerekek várnak és vágyakoznak felé.

A patrisztika nézőpontjából a versben megjelennek a ifjak, az aggastyánok és a halottak, amelyek különféle életszakaszokat képviselnek. Az ifjak a fiatalságot és életerőt, az aggastyánok a bölcsességet és tapasztalatot, a halottak pedig az elmulást és a halál misztériumát jelképezik. Az ifjak és az aggastyánok között alakul ki egyfajta párbeszéd, ahol a fiatalok megszemlélésével tanulhatnak a tapasztaltakból.

A skolasztika nézőpontjából a versben megjelenik a hierarchikus rendszer és a fejlődés gondolata. A jóhúsú ifjak elöl vannak, majd jönnek a komolyan lépdelő férfiak, majd a friss halottak és végül a régebbiek. Ez a hierarchikus sorrend lehet az életpályát és a tudás fokozatait jelenti. A friss halottak átlátszósága és az ablakhoz hasonlításuk lehet az újra születés és a halálon túli lét kérdésére utaló motívum.

Más szempontból is érdekes lehet a vers felfogása. Például az emberi élet futása vagy az ember helye a világban. Az élet értelmét és a halál lényegét feszegető kérdések is felmerülhetnek a versből kiindulva.

A versben megjelennek a természeti elemek (nap, fa, fű, haj, szél, víz), amelyek kapcsolatba hozhatók az isteni alkotással és a teremtő erővel.

Összességében a vers többféle teológiai szempontból is érdekes lehetőségeket kínál az ember és a természet kapcsolatának vizsgálatára, a halál és az élet misztériumának feltárására, valamint az emberi élet fejlődésének és hierarchiájának megértésére.

A verset irodalomtudományi szempontból számos összefüggésben lehet elemezni mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén. Az alábbiakban néhány lehetséges összefüggést említek:

1. József Attila A CSAPAT című versében megjelenik a természet és az ember kapcsolata, amely egy jellegzetes motívum a romantika, a szimbolizmus és a természeti líra irányzataiban. A természet a versben szereplő szép, puha sár, a nap feljövetele és a dombok megjelenítésével fontos szerepet kap.

2. A vers erőteljes társadalomkritikát tartalmaz, amely a szocialista irodalomra jellemző. A versben a jóhúsú ifjak és az erősek férfiak mellett megjelennek az aggastyánok, akiket a jócskán megélt életük és a jólcsinált csákányuk jelképez. Ez a szocialista társadalmi hierarchiára és az idősebb generáció tiszteletére utal.

3. Az emberi test megjelenése és romlása, valamint az elhalás motívuma szintén fontos eleme a versnek. Ez a motívum megtalálható többek között William Shakespeare és John Donne műveiben, akik a halál és az elmúlás kérdéseivel foglalkoztak.

4. Az élet és halál tematikája, amely a versben megjelenik, szintén gyakori motívum a világirodalomban. A versben találkozunk a friss halottakkal és a régebbiekkel, akik már csak csontvázak. A szimbolikus képek és a természeti elemek ebben az összefüggésben erősítik meg a morális és metafizikai tartalmat.

5. A versben megjelenő történelmi és társadalmi kontextus a magyar irodalomra jellemző. József Attila verseiben gyakran találkozhatunk a társadalmi igazságtalanság, a szegénység és a munkásosztály helyzetének bemutatásával.

6. Az idő és az emlékezet témája is jelen van a versben, ami a modernista irodalomra jellemző. A versben megjelenő halottak, az elmúlás és az emlékezés motívumai azt sugallják, hogy az idő múlása és a múltba vetett vágy fontos szerepet játszanak a versben.

Ezek csak néhány lehetséges összefüggés, amelyeket az Alkalmazott Irodalomtudomány területén tovább lehetne bővíteni.