Bellona dárdával, Clio hadi kürttel,
A szép Cytherea elbontott hajfürttel,
E három istenné megy tiszteletedre:
Tudós gróf! méltóztasd őket jó kedvedre.
Te, kit zőld pálmái vitéz érdemednek
Nevestől a sírba dőlni nem engednek;
Te, kire a magyar s a franc Helikonnak
Múzsái kétszeres olajágat fonnak;
Te, kinek a Tréfák s az Örömistenek
Hajad ezüstjére rózsákat hintenek:
Megbocsáss, hogy hozzád farsangra bészállnak
Azok, kik esmérnek, szeretnek, csudálnak.
Az üres agy megvét mindent, ha nevettet,
Komoly elmélkedést és mély lelket tettet:
A romlott szív titkos bűnét palástolja,
S az apró enyelgést, tréfát korbácsolja.
De a nagy charakter nem tart olyan nagyon,
Mert a bűnön nemes szíve felűl vagyon,
S világos elméje nem koldúl nagyságot,
Egyre járván a nagy s az apró világot.
Cyrus fél Ázsiát győzte s igazgatta,
Lenge virágait mégis ápolgatta;
Villars a dicsőség útján táborozott
S apró madarkáin örömmel bábozott;
Colbert kedvet talált halálos ágyában
A csipős Boileau szent Pulpitusában;
Bolingbrocke ks Lyttleton baráti valának
A Lopott Vuklinak s elmés írójának:
Bátran teszem hát le nyugvóasztalodra,
Egyébre nem vágyok, csak pártfogásodra.
Adj, amit az udvar adott Tassoninak,
Egy füge is becses lesz Csokonainak.
Hát vakmerőség-é reményleni nekem,
Hogy nálad, nagy ember, kedves lesz énekem?


Elemzések

Ez a vers első pillantásra nem tartalmaz túl sok olyan elemet, amelyek a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel összefüggésbe hozhatók lennének. Ez egy lírai alkotás, amely inkább a versek szerzőjének költői és művészi kifejeződését tükrözi.

Azonban néhány elemre rá lehet húzni a kapcsolatot a természettudománnyal. A vers első sorában Bellona dárdával, Clio hadi kürttel és a szép Cytherea elbontott hajfürttel jelenik meg. Bellona és Clio istennők a görög mitológiában, míg Cytherea a római mitológiában. A mitológia és a mítoszok tanulmányozása a kulturális antropológia és az irodalomelmélet területén legfrissebb kutatások tárgya.

A versben említést tesznek a Tréfák és az Örömistenek is, akik hajfürtjeit rózsákkal hintik meg. Habár ezek a teremtmények kitalált lények, a természetben fellelhető virágokra és növényekre utalnak, ami összekapcsolható a botanikával és a növénytan kutatásaival.

Továbbá, a vershez kapcsolódhat a nagy charakter és a bűnt palástoló romlott szív témája. A pszichológia és a neurológia ma is intenzíven foglalkozik az emberi jellemzéssel, az erkölcsi döntésekkel és a mentális folyamatokkal, így ezen területek legújabb eredményei is vonatkozhatnak a versben megjelenő gondolatokra.

Általánosságban elmondható, hogy ez a vers nem közvetlenül kapcsolódik a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel, viszont megtalálhatók benne olyan témák, amelyek relevánsak lehetnek a kulturális antropológia, az irodalomelmélet, a pszichológia és a neurológia szempontjából.

A vers elején megjelennek a mitológiai istenek (Bellona, Clio, Cytherea), akikkel a költő arra utal, hogy irodalmi munkájában a tudásnak és a szépségnek adózik tiszteletet. A vers első részében a költő egy grófhoz szól, aki valószínűleg valós személy, és aki elismerésben részesíti a költőt.

A vers további részében a költő beszél az emberekről, akik könnyedén átveszik az üres tréfákat és álruhában palástolják a titkos bűneiket. Azok, akik nagy jellemmel rendelkeznek, a bűnöket felülírják, és világos elméjükkel egyre nagyobb és apróbb dolgokat egyaránt figyelembe vesznek.

Ezután a költő példákat ad olyan történelmi személyekről, akik nagy dolgokat értek el, de ugyanakkor apró dolgokkal is foglalkoztak. Cyrus Ázsiát uralta, de mégis gondozta a növényeit. Villars a dicsőség útján járt, de vidáman foglalkozott a madarakkal. Colbert halálos ágyán is talált örömet Boileau csípős szatirikus verseiben. Bolingbrocke és Lyttleton pedig baráti kapcsolatot ápoltak Jonathan Swiftvel, aki lopott tollal írta írásait.

A vers végén a költő a grófhoz fordul, és kértetéseket tesz. Ő arra reménykedik, hogy a gróf támogatást nyújt majd neki, hasonlóan ahogy az udvar Tassoninak adott. A költő csak egy fügét kér, de reméli, hogy ez a gróf számára is értékes lesz. Végül megkérdi, hogy vakmerőség-e reménykednie abban, hogy az éneke, vagyis az irodalmi munkája tetszeni fog a grófnak.

A bibliatudomány szempontjából a versben nincsenek kifejezett bibliai utalások vagy teológiai témák. A patrisztika szempontjából a versben megtalálható a magasztalás és a példálózás jellemző, ami a patrisztikus irodalomra is jellemző volt. A skolasztika szempontjából lehet érvényesíteni a következetesség és a logika elvének fontosságát a vers minden elemében.

Összességében, a vers központi témája a nagy jellemek és a különböző nézetek közötti összefüggés. A költő a nagy történelmi személyek példáját hozza fel, akik egyesek számára hősök, mások számára pedig tréfás figurák. A vers arra a felismerésre vezet, hogy a nagyság és a jellem mércéje az egyén szubjektív értékelésén, és ezért mindig fennáll annak a lehetősége, hogy valaki vagy valami egyszerre tetszik és nem tetszik.

Csokonai Vitéz Mihály Epistola című versét irodalomtudományi szempontból értékelhetjük. A vers formailag epistoláris műfajba tartozik, amelyben a költő egy levél formájában fejezi ki gondolatait és érzéseit a címzett felé. A versben szereplő címzett egy tudós gróf, akihez a költő fordul segítségért és támogatásért.

A versben számos utalás található a magyar és nemzetközi szépirodalomra. Az első sorokban szereplő Bellona, Clio és Cytherea görög mitológiai istennők, akik a háború, a történelem és a szerelem területén tevékenykednek. Ezek a megnevezések utalhatnak arra, hogy a költő ezen területeken kerekedett felül és ért el sikereket.

A vers folytatásában szereplő Helikon és Múzsák utalnak a görög irodalomra. A Helikon hegy a görög mitológiában a művészetek és irodalom szent helye volt, a Múzsák pedig a művészetek istennői, akik inspirációt és segítséget adnak a költőknek. A költő ezzel a kettős utalással kívánja kifejezni azt, hogy rendkívüli tehetsége és sikeressége van az irodalom területén.

A versben említett Cyrus, Villars, Colbert és Bolingbroke híres történelmi és irodalmi alakok, akik közül néhányan a költő számára is példaképek lehetnek. Ezek az utalások azt sugallják, hogy a költő reménykedik abban, hogy hasonló elismerést és sikerességet ér el, mint ezek a híres személyiségek.

A versben felmerül az a kérdés, hogy vajon számíthat-e a költő a címzett támogatására és segítségére. Ez a kérdés nem csak a konkrét címzettre vonatkozik, hanem általánosságban arra a kihívásra, hogy egy költő elismerést kapjon és megbecsülést találjon a társadalomban.

A vers befejezésében Csokonai arra kéri a címzettet, hogy fogadja el verseit és támogassa őt, mely a klasszikus művészek és mecénások kapcsolatára utal. Ezzel a végső kéréssel a költő reményét fejezi ki abban, hogy érzelmi és anyagi támogatást nyújtanak neki.

Összességében a Csokonai Vitéz Mihály Epistola című vers irodalomtörténeti és műfaji összefüggéseket mutat a magyar és nemzetközi szépirodalomban. A versben említett mitológiai és irodalmi alakok, valamint a címzett szerepe és szerepének betöltése mind utalásokat tartalmaznak a nagyobb irodalmi és történelmi kontextusra.