az Giannetta Padovana nótájára

1
Nő az én örömem most az én szép
       szerelmem erre való néztében,
Bús kedvem sincsen semmi énnékem,
       mert ismét bévett nagy szerelmében,
Megengedett, fogott kezet,
       megbékéllett nagy kegyesen,
Halálomtól megtérített,
       engem csókolván édesen.

2
Szép Venust azért már kis fiával
       jótétéért, míg élek, mind áldom,
Hogy jóra hozta szerelmesemmel
       vétkemért gonoszul fordult dolgom,
Kegyelmet nyert, meg bészerzett,
       tudta, mert hív szolgálatom;
Hogy vétettem, nem szánszándék
       oka, de tudatlanságom.

3
Mint az idvösség semmi nem egyéb
       az Isten színének látásánál,
Én boldogságom is csak abban áll,
       ha szerelmét látom igazsággal,
Örömre fordít, ha szólít
       magához édes szavával,
Boldogít, ha hozzá szorít,
       ölelve gyönge karjával.

4
Ezelőtt néki csak rabja voltam,
       őtet jutalom nélkül szolgáltam,
Rabságból kivett, szolgájává tett,
       szolgálatom nem esik héában,
Mert ajakát, mint jó zsoldját,
       adja, hogy én megcsókoljam,
Szerelmével ajándékoz,
       csak hogy tovább is szolgáljam.

5
Sem Jason az szép aranygyapjúnak,
       sem vitéz Aeneas Laviniának
Nem örült ennyit, mostan amennyit
       én örültem jó akaratjának;
Mert mi lehet ennél kedvesb,
       édesb én kívánságomnak,
Mint csókolni dicsőséges
       színét mennyei orcának?

6
Vallyon s ki élheti énnálamnál
       nagyobb kedve szerint már világát?
Vagyon-é, inkább ki hasonlítsa
       én boldogságomhoz állapotját?
Mert Ő ékes, kegyes, kedves,
       mutatja hozzám hív voltát:
Nincs bánatom, gyanóságom,
       mert esmérem igazságát.

7
Gond nélkül azért vígan éneklek,
       örvendek csak igaz szerelemnek;
Míg élek, arra figyelmes lészek,
       hogy ne légyek ellene kedvének:
Dicsértessék jótétéért,
       megbocsátott én fejemnek,
Megcsókolván és ezt mondván:
       Miért mondasz kegyetlennek?

 

Elemzések

A vers címe "Ötödik" és Balassi Bálint írta Giannetta Padovana nótájára. A vers természettudományos szempontból azonban nem tartalmaz olyan elemeket, amelyek a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel összefüggésbe hozhatók. A vers inkább a szerelemről, boldogságról és az isteni adományokról szól.

Az első sorok arról szólnak, hogy az én öröme fokozódik a szerelmem látásától. Ez nem kapcsolódik természettudományos témákhoz.

A második rész arról beszél, hogy a szerző áldja a szép Venust és fiát a jó tetteikért. Ez sem kapcsolódik természettudományos témákhoz.

A harmadik részben a szerző boldogságáról és öröméről ír, amikor szerelmét látja igazságosan. Ez sem kapcsolódik természettudományos témákhoz.

A negyedik részben a szerző arról ír, hogy korábban csak a szerelme rabja volt, de most már ajándékokkal és dicsőséggel jutalmazza a szolgálatát. Ez sem kapcsolódik természettudományos témákhoz.

Az ötödik rész azt mondja, hogy sem Jason (a görög mitológia hős), sem Aeneas (római mitológiai figura) nem örültek annyit, mint a szerző boldogságának. Ez sem kapcsolódik természettudományos témákhoz.

A hatodik részben a szerző megdicséri kedvesét, hogy olyan ékes és kedves hozzá, és nincs bánata vagy gyanúsítása. Ez sem kapcsolódik természettudományos témákhoz.

A hetedik részben a szerző boldogságáról és a szerelmes énekének a figyelmes hallgatásáról beszél. Ez sem kapcsolódik természettudományos témákhoz.

Összességében a vers nem tartalmaz olyan elemeket, amelyeket a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel lehetne összefüggésbe hozni. Ez egy szerelmes vers, amely az érzelmekre és a boldogságra összpontosít.

A vers szövege Balassi Bálint szerelemről és boldogságról szól, amelyet a szeretett személy iránt érez. Teológiai szempontból a versben több fontos elem található, amelyeket összekapcsolhatunk a bibliatudománnyal, a patrisztikával és a skolasztikával.

1. Bibliatudomány: A versben található kifejezések és képek összefüggést mutatnak a Bibliával és a kereszténységgel. Például a "szerelmem" és a "boldogságom" hasonló fogalmak, amelyek a keresztény vallásban fontosak. A "megbékéllett nagy kegyesen" kifejezés pedig utalhat Isten kegyelmére és megbocsátására.

2. Patrisztika: A patrisztika idején a keresztény teológia fontos kérdése a boldogság volt, és arra keresték a választ, hogy miként lehet elérni a teljes boldogságot. A versben megjelenő boldogság és elégedettség érzésének kifejezése, valamint az isteni szolgálatban való öröm is kapcsolódhat a patrisztikához.

3. Skolasztika: A skolasztika időszakában a teológiában a filozófiai elemek, például a racionális gondolkodás és a logika fontos szerepet kaptak. A versben a boldogság és a szeretet összekapcsolódik a szépséggel, a jóval és az igazsággal. Ezek az elemek összhangban vannak a skolasztika racionális gondolkodásával és értékeivel.

Ezen kívül a versben megjelenik a boldogság és a szerelem örömének leírása, valamint a szolgálat és a megbékélés fontossága. Ezek a teológiai szempontból fontos értékek, amelyek összekapcsolhatók a kereszténységgel és a teológia különböző ágaival.

Összességében a versben megjelenő teológiai szempontok és elemek összekapcsolhatók a Bibliával, a patrisztikával és a skolasztikával. A szerelmes boldogság, az isteni kegyelem és a szolgálat fontossága mind olyan teológiai fogalmak, amelyek a keresztény tanítások szerint értékesek.

A vers Balassi Bálint "Ötödik" című műve, amelyet a Giannetta Padovana nevű nóta ihletett. A költemény magában hordozza a reneszánsz időszak jellegzetességeit, így számos összefüggést találhatunk mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban.

1. Stílus és forma: A versben fellelhető az reneszánsz kor jellemző lírai forma, amelyre jellemzőek a harmóniák és a zenei hatások. Ez a forma nemcsak a magyar irodalomban, hanem a nemzetközi reneszánsz irodalomban is gyakran előfordul, például Itáliai szerzők, mint Petrarcha vagy Dante.

2. Műfaj: A vers egy szerelmi költemény, amelyben a költő lelkesedése és boldogsága jelenik meg. Ez a műfaj szintén gyakori mind a magyar, mind a nemzetközi irodalomban. Például Shakespeare vagy az olasz kvaziszonettek szerzői is használták.

3. Utalások mitológiai hősökre: A versben Balassi utal Jasonra és Aeneasra a mítoszokban való szerepükre utalva. Ezek a mitológiai referenciák nemcsak a magyar irodalomban gyakoriak, hanem a nemzetközi irodalomban is, mint például Dante isteneszerű utazása az Infernóban az Aeneas és Odüsszeuszhoz hasonlóan.

4. Az isteni látomás és az öröm motívuma: A versben a boldogság és az öröm olyan motívumként jelenik meg, amely összefüggésbe hozható az isteni látomással. Ez a motívum nemcsak a reneszánsz irodalomban, hanem a keresztény irodalomban is gyakori, például Dante Paradicsomában vagy Milton Az elveszett paradicsomban.

5. Az asszony szerepe: A versben a költő leírja a szeretett nőjét, akit boldogságának forrásának tart. Ez a női szereplő a magyar romantikus lírában és néhány nemzetközi műben is gyakori, például Shakespeare szonettjeiben vagy Keats Oda egy görögdinnyéhez című művében.

Hangsúlyozni kell, hogy ezek csak néhány lehetséges összefüggés az irodalomtudományi szempontból, és más elemzők más összefüggéseket is felfedezhetnek a versben.