Friss szép fejér póka, édes szűrő móka,
Porcogós Annóka, szerelemnek oka,
Mit haragszol? Hogy nem játszol vélem, kivel egy fráj szól?
Látd-é, víg, ki-ki táncol!
Elemzések
A vers sajnos nem tartalmaz olyan elemeket, amelyek közvetlenül kapcsolódnának a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseihez. Az első sorban szereplő "friss szép fehér póka" még utalhatna a pókok genetikai kutatásaira, de ez csak egy általános leírás a versben, és nem igazán van kapcsolódási pont a konkrét tudományos felfedezésekhez.
A következő sorok pedig már inkább szerelmi vággyal és romantikával foglalkoznak, amelyeknek nincsenek közvetlen összefüggései a természettudomány területével.
Ezért a vers elemzésével kapcsolatban nem találhatunk olyan részleteket, amiket a mai természettudományhoz tudnánk kapcsolni. A vers inkább egy szerelmi líra, és az emberi érzelmeket, vágyakat és élményeket fejezi ki.
A vers alapvetően máról holnapra elegyes stílusban íródott, de számos irodalomtörténeti és irodalomelméleti összefüggéssel rendelkezik.
Mivel Balassi Bálint egyik legismertebb magyar reneszánsz költő, a vers magyar irodalmi szempontból is kiemelkedő jelentőséggel bír. A versek általános témája a szerelem és a női szépség dicsérete, amely a reneszánsz időszakban gyakori motívum volt. Balassi költészete a korabeli magyar költészet és a bevett európai irodalmi hagyományok sajátos keveréke, amelyben megtalálhatóak az antik mitológia és a keresztény motívumok is.
A versben található szerelmes toposzok (póka, móka, Annóka) az európai szépirodalom hagyományaiból erednek, és a vers romantikus elemeket is felvonultat. A lírai én a szerelemre vonatkozó érzéseit fejezi ki, és próbálja rávenni a szerelmes tárgyat, hogy találkozzon vele. A versben használt nyelvezet, a rímek és a ritmus is a korabeli európai irodalmi hagyományokkal összhangban van.
A vers címe (Az cortigianáról, Hannuska Budowskionka) is érdekes elem. A cortigiana a reneszánsz Itáliában az udvari életmódot folytató hölgyeket jelölte, akik gyakran összekeveredtek a prostitúcióval. Ez arra utalhat, hogy a versben megjelenő Annóka is hasonló szerepre számíthatunk. Hannuska Budowskionka neve pedig arra enged következtetni, hogy a vers egy konkrét személyről szól, valószínűleg valami történeti vagy irodalmi alakról, aki közismert lehetett a kortárs közönség számára.
A vers hangvétele és tematikája kapcsolható a 16. és 17. századi szerelmes lírához, valamint a reneszánsz költészethez általában. Továbbá, az érzelmek kifejezésének módja és az udvari szerelmet bemutató motívumok közelebb állnak a francia és olasz romantikus költészethez, mint a többi korabeli magyar költészethez.
A vers rövidsége, kis mérete és egyszerű nyelvezete valószínűleg a paraszti közönség számára szánt szerelmes énekekhez és dalokhoz kapcsolható.
Minden összevetést és kapcsolatot figyelembe véve, a vers Balassi Bálint műveként egyedülálló és jelentős állásfoglalás az irodalmi művek között, és az irodalomelmélet egészében is.
Az "Az cortigianáról, hannuska budowskionkáról - szerzett latrikánus vers" című Balassi Bálint költeményet teológiai szempontból is értelmezhetjük. Az alábbi elemzésben a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaira is kitérünk.
Az első sorban megjelenő "Friss szép fejér póka" kép egy olyan személyre utal, aki vonzó és csábító, hasonlóan a pók csalinak a zsákmányához. Ez a kép lehet a cortigiana, azaz kurtizán, vagyis egy olyan nő, aki az érzéki örömökért folyamodik prostitúcióhoz. A patrisztika szempontjából a kurtizán életmódja az erkölcsi romlás és a bűn szimbóluma lehet, ami az egyén spiritualitását veszélyezteti. A Biblia is óv az asszonyok kevélységétől és bujaságától, például a Példabeszédek könyve 5,3-6-ban.
A következő sorban "Porcogós Annóka" nevű személyt említ a költemény. A név azt sugallja, hogy Annóka vidám és közvetlen természettel rendelkezik. A Patrisztika nézőpontjából a költemény ezzel a sorral az emberi vágyakkal és az érzéki örömökkel való kapcsolattartást jelölheti, amelyek a lélek megszennyeződését okozhatják. A Bibliában is találhatók figyelmeztetések az örömvágyak veszélyeiről, például a Máté evangéliumában (5,27-28).
A következő sornak "Mit haragszol? Hogy nem játszol vélem, kivel egy fráj szól?" kezdetű része megmutatja a költő kiábrándultságát a kurtizántól, és kiállást mutat az ő erkölcsi értékei mellett. A Skolasztika nézőpontjából a költemény a testi vágyak megtagadását és a lelki erkölcs előtérbe helyezését jelölheti. A Skolasztika, különösen Aquinói Szent Tamás filozófiája, hangsúlyozza a test és a lélek közötti hierarchiát, ahol a léleknek kell dominálnia a test felett.
Az utolsó sorban található "Látd-é, víg, ki-ki táncol!" kijelentés a költő egyfajta vigasztalása lehet. Ahogy a versből láthatjuk, a költő kiábrándult a kurtizán életstílusától, és talán más, erkölcsösabb értékek felé fordul. Patrisztikus nézőpontból ez a sor arra utalhat, hogy a lelki értékek és a szellemi boldogság a valódi boldogság, amelyet a testi vágyak nem képesek megadni. A Skolasztika gondolatkörében pedig hangsúlyozhatja, hogy a boldogság eléréséhez az embernek a magasabb rendű, intellektuális és lelki vágyak felé kell törekednie.
Az "Az cortigianáról, hannuska budowskionkáról - szerzett latrikánus vers" tehát teológiai szempontból is értelmezhető, különösen a bibliai, patrisztika- és skolasztika-gondolatok figyelembevételével. Az ókori keresztény tanítások és a Bibliából származó tartalmak alapján a költemény a testi vágyakat és az érzéki örömöket kritizálhatja, és az erkölcsi értékeket és a spirituális boldogságot helyezheti előtérbe.