Babits Mihály: [Új esztendő beköszön....]

1. Új esztendő beköszön
    régi könyvben új lap
    új topán a küszöbön
    ég küszöbén új nap.
           Ej haj dús az év
           minden jót igér,
           minden napja cél és
           minden éje kéj.

2. Vízkereszt: a világ vár
    csillag ég az égen
    Gáspár, Menyhért, Boldizsár
    jönnek a tevéken.
           Ej haj szép az év,
           minden napja szép,
           minden éj egy álom
           minden nap egy kép.

3. Gyümölcsoltó: boldogan
    angyal kél a szélben,
    a Megváltó megfogan
    tiszta szűz méhében.
           Ej haj mély az év,
           minden napja mély,
           születés a nappal,
           foganás az éj.

4. Kelj vasárnap Palmárum
    bujj elő, zöld zsenge:
    Krisztus urunk szamáron
    megy Jeruzsálembe.
           Ej haj nyől az év
           bársony barkaként:
           barka síma, bársony
           macska talpaként.

5. Nagypénteken délután
    szél nyög a kereszten,
    fenn a bús Kálvárián
    meghal a bús Isten.
           Ej haj bús az év,
           minden napja bús,
           nappala borús és
           éje háborús.

6. Husvét reggel felragyog
    alleluja szólal,
    sírból Krisztus kilobog
    piros lobogóval.
           Ej haj, halál ellen
           balzsamír az év,
           mert a nap feltámadás
           és az éj csak rév.

7. Piros Pünköst mosolyával
    piros rózsa éled:
    tüzes nyelvek záporával
    harmatoz a lélek.
           Ej haj, lélekév!
           meghal, mégis él:
           az eleven napnak
            szelleme az éj.

8. Péter és Pál: Damaskus,
    fény kel az útporbul:
    Paulussá Saulus
    lováról lefordúl.
            Ej haj csodaév
            fordul és cserél,
            minden éjből nap lesz,
            minden napból éj.

9. Szent István a vánkoson
    nyújtja koronáját,
    Magyarország köszönti
    régi patrónáját.
           Ej haj örök év
           örök reménység,
           ahol a föld nem segít,
           megsegít az ég.

10. Névnap: Mária neve
      zengi át a tengert,
      kit az Isten eleve
      anyja gyanánt szentelt.
           Ej haj gyöngy a nap.
           Gyöngyfüzér az év:
           minden nap egy névnap,
           minden gyöngy egy név.

11. Mindenszentek: hideg ősz,
      bolyg a szellem fázva,
      fázó népség temetőz
      sírokon gyertyázva.
           Jaj az év temető,
           mindennap egy holt,
           minden napra minden éj
           ráírja, hogy: Volt.

12. Fenyőillat: Karácsony
      Betlehem és jászol:
      fügén élsz és kalácson,
      de a szíved gyászol.
           Szép az év, szép a nap,
           de a szíved oly bús:
           Volt egy gazdag kisgyerek,
           aki most vén koldús.

13. Tizenkettő: tik, tak, tik...
      Évet év most veszt el:
      Versbe tizenharmadik
      az öreg Szilveszter.
           Klepetusán - ő az év -
           minden gomb egy nap:
           gimbeli-gombolja
           s megint belekap.

1911

Elemzések

Babits Mihály "Új esztendő beköszön" című versében fontos szerepet kap a hagyományos keresztény ünnepek sorozata. A vers egy évforduló-költészetbe illeszkedő alkotás, amelyben a költő a bibliai és liturgikus eseményeket köti össze a természet évszakaival és az emberi élet útjával.

A bibliatudomány szempontjából érdekes megfigyelni, hogy a versben megjelennek az Ó- és Újszövetségi időszámítás fontosabb ünnepei, mint például a Vízkereszt, a Gyümölcsoltó Boldogasszony, a Palmahétfő, a Nagypéntek, a Húsvét, a Pünkösd és Karácsony. Az egyes ünnepekhez kapcsolódó pozitív vagy negatív érzékletet és hangulatot a költő a természet változásaival és az emberi érzelmekkel hozza összefüggésbe.

A patrisztika szemszögéből értékelve a verset, fontos kiemelni a keresztény tanításokra és a hagyomány ápolására való utalást. A költő egyes választott személyekkel, mint Gáspár, Menyhért, Boldizsár, a Megváltó, Szent István és Mária, megidézi a keresztény kultúra ikonikus alakjait. A versben megjelenő ünnepek során a költő egyfajta lelki-fizikai utazást tesz, mely során keresi az élet értelmét és az isteni gondviselést.

A skolasztika nézőpontjából az érdekes az idő és az évszakok szerepének hangsúlyozása a versben. A költő ciklikusan bemutatja az évet és az egyes ünnepek jelentőségét, melyekben észrevehetők az elképzelt idősíkok és a körkörös időfelfogás. Az említett időpontok felsorolása a költő által választott formai struktúrával és ritmikával ünneppé varázsolja a verseket.

A versben található motívumok és jelképek érdekesek lehetnek a teológiai értelmezés szempontjából. A nap, a fény, a szél, a tűz, a vár, a kereszt, a sír, a jászol, a zöld, a piros stb., mind olyan jelképek, melyek a keresztény vallásra, az emberi életre és a megváltásra utalnak. Ezek a szimbólumok erősítik a versek teológiai és spirituális hatását.

Összességében a vers egy érzékletes képet fest az évfordulókat és a keresztény ünnepeket érintő vallási és hagyományos szempontokról, miközben kapcsolatot teremt a természeti jelenségek és az emberi élet között. A bibliatudomány, patrisztika és skolasztika szemszögéből elemzve a verset, nyilvánvalóvá válik a költő mély vallási és hagyományőrző érzékenysége.

A vers egy 13 soros költői ciklus, amelyben a költő Babits Mihály minden hónaphoz és ünnephez kapcsolódóan egy-egy képet fest az év folyamának változásairól és az érzelmekről. Az alábbiakban a vers elemeit és összefüggéseit elemzem irodalomtudományi szempontból mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén:

- Az első sorokban megjelenik az "új esztendő" motívuma, amely a kezdeteket, a felfrissülést és az újrakezdést jelképezi. Ez a motívum számos irodalmi műben megtalálható, például T. S. Eliot Ahol a járványos lepel hull című versében, ami az idő múlását és az átalakulás folyamatát fejezi ki.

- A "csillag ég az égen" motívum a "Vízkereszt" című részben a hagyományos karácsonyi képet jeleníti meg, amikor a napkeleti bölcsek meglátogatják a Jézus gyermeket. Ez a motívum szintén gyakran előfordul a szépirodalomban, például William Butler Yeats Karácsonyi beszédében, amely visszatekintést nyújt a karácsonyi eseményekre.

- A "boldogan angyal kél a szélben" motívum a "Gyümölcsoltó" című részben a húsvét előtti időszakot, a Megváltó megszületését jelképezi. Ez a motívum számos irodalmi műben megtalálható, például Dante Az isteni színjátékában, amelyben a feltámadás és az újjászületés témáit dolgozza fel.

- A "Krisztus urunk szamáron megy Jeruzsálembe" motívum a "Kelj vasárnap Palmárum" című részben a virágvasárnapi eseményeket jeleníti meg. Ez a motívum többek között megjelenik Ernest Hemingway Az Öreg ember és a tenger című regényében, ahol a főszereplő Santiago halászat közben hasonlítja össze magát Krisztussal.

- A "fenn a bús Kálvárián meghal a bús Isten" motívum a "Nagypénteken" című részben a Jézus kereszthalálát jelképezi. Ez a motívum állandóan visszatérő elem a kereszténységgel kapcsolatos irodalomban, például John Milton Az elveszett Paradicsom című eposzában.

- A "Húsvét reggel felragyog" motívum a "Húsvét" című részben a feltámadás és az újrakezdés jelképe. Ez a motívum szintén gyakori a szépirodalomban, például William Wordsworth Tavasz" című verseiben, amelyek az újjászületés és a természet megújulása témáit dolgozzák fel.

- A "piros rózsa éled" motívum a "Piros Pünköst" című részben a Szentlélek eljövetelét és a lelki megújulást jelképezi. Ez a motívum számos irodalmi műben megtalálható, például William Blake Szociális Szentségén, ahol a Szentlélek ereje és a szeretet témáit írja meg.

- A "Paulussá Saulus lováról lefordúl" motívum a "Péter és Pál" című részben a fordulatokat és a megtérést jelképezi. Ez a motívum szintén található más irodalmi művekben is, például John Steinbeck Az egerek és emberek című regényében, ahol a főszereplők is megpróbálják megváltoztatni az életüket.

- Az "örök év örök reménység" motívum a "Szent István" című részben az örökkévalóságot és a vallási hitet jelképezi. Ez a motívum gyakran előfordul a vallási irodalomban, például John Donne Halálnem(telnem) verseiben, amelyek a halál utáni élet és az örök élet témáival foglalkoznak.

- A "Mária neve" motívum a "Névnap" című részben a névadó ünneplését és a személyes identitást jelképezi. Ez a motívum számos irodalmi műben megtalálható, például William Shakespeare Rómeó és Júliában, ahol a szereplők névvel kapcsolatos problémái és dilemmái vannak.

- A "bolyg a szellem fázva" motívum a "Mindenszentek" című részben az ősz melankóliáját és a halottakat jelképezi. Ez a motívum szintén gyakori az irodalomban, például Emily Brontë Megtört sz

A versben szereplő események és motívumok között néhány olyan található, amelyeket összekapcsolhatunk a mai természettudományos felfedezésekkel és ismeretekkel.

1. Új esztendő beköszönt: Az új év = új lap a régi könyvben, ami új lehetőségekről, felfedezésekről, kutatásokról és fejlődésről szólhat. Ezt kapcsolatba hozhatjuk a mai kutatásokkal, amelyek segítségével folyamatosan újat fedeznek fel a természet világában.

2. Vízkereszt: A csillag ég az égen. Az égbolt és az égitestek tanulmányozása az asztrofizikával és az asztrológiával foglalkozik. Az asztrofizika és az asztrológia segítségével további információkat tudunk megtudni az univerzumról és annak működéséről.

3. Gyümölcsoltó: Az angyal kél a szélben, a Megváltó megfogan a tiszta szűz méhében. Ez a rész kapcsolódhat a biológiai kutatásokhoz, amelyek a terhességet, a fejlődést és a születést tanulmányozzák. A modern orvostudomány számos módszert és technológiát fejlesztett ki, amelyek segítségével közelebbről megfigyelhetjük és megérthetjük a magzat fejlődését.

4. Palmárum: Krisztus urunk szamáron megy Jeruzsálembe. Ez a rész kapcsolódhat az állattanhoz és az ökológiához. Az állattan és az ökológia segítségével megérthetjük az állatok viselkedését, az élőhelyek közötti kölcsönhatásokat és az emberek és az állatok közötti kapcsolatokat.

5. Nagypénteken: Fenn a bús Kálvárián meghal a bús Isten. Ez a rész kapcsolódhat az asztrofizikához és a kozmológiához, amelyek a világegyetem keletkezését és fejlődését tanulmányozzák. Az asztrofizika és a kozmológia segítségével megérthetjük a világmindenségben végbemenő folyamatokat és eseményeket.

6. Husvét reggel: Sírból Krisztus kilobog piros lobogóval. Ez a rész kapcsolódhat az antropológiához és a fénytanhoz. Az antropológia tanulmányozza az emberiség eredetét, fejlődését és változásait, míg a fénytan segítségével tanulmányozzuk a fény terjedését és tulajdonságait.

7. Piros Pünköst: Tüzes nyelvek záporával harmatoz a lélek. Ez a rész kapcsolódhat a pszichológiához és a neurobiológiához. A pszichológia tanulmányozza az emberi agy és elme működését, míg a neurobiológia az agy és az idegrendszer funkcióival és kapcsolataival foglalkozik.

8. Péter és Pál: Damaskusban fény kel az útporbul, Paulussá Saulus lováról lefordúl. Ez a rész kapcsolódhat az archeológiához és a történettudományhoz. Az archeológia és a történettudomány segítségével feltárják és megérthetik a múlt eseményeit, emberek életét és kultúráját.

9. Szent István: Magyarország köszönti régi patrónáját. Ez a rész kapcsolódhat az ethnográfiához és a kulturális antropológiához. Az ethnográfia és a kulturális antropológia segítségével tanulmányozzák a különböző kultúrákat, hagyományokat és társadalmi struktúrákat.

10. Mária neve: Kit az Isten eleve anyja gyanánt szentelt. Ez a rész kapcsolódhat a genetikához és az orvostudományhoz. A genetika és az orvostudomány segítségével megismerhetjük a génfunkciókat, öröklődési mechanizmusokat és az emberi test működését.

11. Mindenszentek: Fázó népség temetőz sírokon gyertyázva. Ez a rész kapcsolódhat az ökológiához és a környezettudományhoz. Az ökológia és a környezettudomány segítségével megérthetjük az emberi tevékenység hatását a természetre, a fenntarthatóságot és a természeti erőforrások megóvását.

12. Karácsony: Betlehem és jászol, de a szíved gyászol. Ez a rész kapcsolódhat az érzelem