Van Budán egy vén szálloda,
abban van egy öreg szoba,
papir helyett faburkolat
lepi magassan a falat;
itt minden barna és aszú,
vén bútorokon rág a szú.
És e szobán ül egy titok,
melyet ki tudja, hogy tudok?
s nem babonából, Istenem!
de nem hálnék meg benne, nem!
Itt hajdan gyilkosság esett --
és a sötét faburkolat
alatt
nesz nélkül bomlik a hulla.

Itt minden barna és aszú,
vén bútorokon rág a szú.
Itt hajdan gyilkosság esett,
mit a törvény se keresett,
mert messziről az áldozat
jött és magával pénzt hozott,
s nem volt környéki ismerőse:
kirabolá a vendéglőse,
s meggyilkolá s elhantolá
a fal alá, a fa alá,
jól illeszté a barna deszkát,
míg neje tartotta a gyertyát
s bár saját kőmüvesse volt,
a tábla rejti, mit vakolt --
és a sötét faburkolat
alatt
nesz nélkül bomlik a hulla.

És e vendéglős unokája
ma gazdag polgár s közbecsült,
s a szálloda legtöbb szobája
már megmodernigényesült;
de -- bár nehányban -- megmaradt
a régi bútor s burkolat,
melyekre ha kigyúl a villany,
otthontalan vendégül villan.
S sok vendég ottan költözik,
vetkőzik, meghál, s öltözik
vagy meglakik, hosszabban is,
minden szobában... abban is,
s nem sejtenek tragédiát --
és a sötét faburkolat
alatt
nesz nélkül bomlik a hulla.

S nem sejtenek tragédiát!
S jön a grizettel a diák,
ki őt először ölelé...
Ez lesz a chambre séparée. --
Ó édes élet, ifju kor,
midőn szeszünknek színe forr,
bár minden perc vaskörmü szem,
mely a lejtő felé viszen,
mint fogaskerekű vonat...
mért szállna erre gondolat?
Ma ifjak vagyunk. S hajt a vágy!
Meleg a szoba, kész az ágy. --
De milyen ágy? De mily szoba? --
Milyen hát? Régi szálloda.

Vagy feljön a vidéki polgár,
s utazva gyermekes család:
az apa Pesten többször volt már,
fia mindent csodálva lát,
az anya fáradt, feje fáj. --
Vagy lányos ház jön. Itt a bál,
és Pesten drágák a szobák.
Vagy, Szent-Istvánra, vén slovák.
Vagy Bécsből könyvben utazó
kereskedelmi utazó.
Avagy eladni gabonáját
derék szorgalmas gazda jön:
számolva rágja garaskáját,
hogy tékoz fiának legyen. --
És a sötét faburkolat
alatt
nesz nélkül bomlik a hulla.

Nesz nélkül! Ó mi lenne, ha
egyszer mind nesszel bomlana
s a rothaj hangot költene?
Minő hangverseny? Mily zene?
Szárnyalva a világon át?
Tulzengve az élők zaját?
Nyögő, csikorgó hangelem,
melyben fulóznánk szüntelen,
s kerék csikorg, kopik a tengely --
szférák zenéje! zenetenger! --

Mi volt ez? Szörnyű! -- Ah, ne félj!
Ne gondolj erre! Küzdj, remélj:
csak ablak zörge. Alszanak:
Nesz nincs, s temetve rab a szag.
Közel vagy távol: egyre megy,
a végtávolság mindig egy.
Jó gazda, számláld pénzedet,
vén bűnös, élvezd vétkedet:
nézzünk körül nyujtózva, bátran,
ha már megszálltunk e világban.
Te is fiú, tanulj, csodálj!
Leány, mulass! Tiéd a bál!
-- Kinek bál, kinek ispotály --
Élvezz te is, s ne únd roué:
ma még, ma még a gyönyöré,
holnapra vár más szeparé,
hol majd fehér kőburkolat
alatt
nesz nélkül bomlik a hullád.


Elemzések

A vers természettudományos szempontból többek között a következőkkel hozható összefüggésbe:

1. Az érzékek és az emberi észlelés: A versben a hangoknak és a szagoknak nagy jelentősége van. A faburkolat alatt bomló hulla egyébként nesz nélkül bomlik, így csak az orrvérzéstől megtelhetett szagérzékelő receptorokkal lehetne felfedezni a hulla jelenlétét.

2. Az emberi test és az öregedés: A versben szereplő vendéglős unokája már korosabb, gazdag polgár, ami arra utal, hogy az élettartamunk ma hosszabb lehet, és több esélyünk van gazdag életet élni. Emellett a versekben szereplő gyilkosságot idővel semmivel sem lehet már felfedezni, tehát az elavult technológiákkal végzett bűntetteket talán lehetetlen lenne ma megoldani.

3. Biológia és ökológia: A versben említett barna és aszú színek arra utalhatnak, hogy a környezeti körülmények változása miatt az egész szálloda mára elöregedett, megkopott. A fából készült bútorokon pedig a szúk megtaposták a régi anyagokat, ez pedig arra utal, hogy az élőlények és a környezeti hatások is alakítják a környezetünket az idővel.

4. Technológia: A versben említett villanyvilágítás arra utal, hogy a modernitás beemelkedett a szállodába, amely élettelen tárgyakként is árnyékot vetett a múltra, melyeket az új technológiai eszközök felváltottak.

Babits Mihály "Régi szálloda" című versében egy vén szálloda öreg szobájában elhantolt gyilkosság rejlik, melyet a faburkolat alatt fedeznek fel. A versben megjelennek a tragédia áldozatainak utóélete és az idő múlása által megtapasztaltak, valamint az élő emberek életvitelük, cselekedeteik iránti tudatlansága és felelőtlensége.

A vers teológiai szempontból több értelmezési lehetőséget is ad. Először is, bibliai megközelítéssel értelmezhetjük a gyilkosságra és a rejtegetett hulla miatt a bűnbocsánat, az igazságosság és az ítélet témáját. A hulla és a tragédia mögött rejlő titok a bűn természetét és következményeit hangsúlyozza, valamint az emberek által viselt jót és rosszat, erkölcsi felelősségüket és a lelkiismeretüket.

A versben szereplő régi szálloda és az öreg szoba megjeleníti a patrisztika időszakának gondolkodásmódját, amikor az egyházatyák szerint az emberi lélek és az emberi test között szoros összefüggés van. A szálloda és szobája olyan hely, ahol a múlt emberei és tettei tovább élnek, és hatással vannak az emberek jelenére.

A skolasztika perspektívájából nézve, a vers rámutat az emberek felelőtlenségére, ahogyan az élők átlépik a régi szobát, anélkül hogy a múltban rejlő tragédiát észrevennék. Az emberek ostobasága és a tapasztalás hiánya miatt hajlamosak újra és újra ugyanazokat a hibákat és bűnöket elkövetni.

Emellett a versben megjelenik a tudás hiánya és a tudatlanság következményeinek jelentősége. Az emberek, akik a szállodában megszállnak, nem tudják, hogy a faburkolat alatt egy hulla van, és ennek következtében nem képesek felismerni a veszélyt vagy a múló idő jelentőségét.

A vers vége is teológiai elemeket hordoz magában. A "ma még a gyönyöré, holnapra vár más szeparé, hol majd fehér kőburkolat alatt nesz nélkül bomlik a hullád" sorok azt fejezik ki, hogy az élvezetek és örömök mulandóak, és hogy minden emberre vár a halál és az ítélet. Ezzel a sorokkal rámutat a teremtett világ és az idő múlásának jelentőségére. A végső sorokban megjelenik a halál és az elmúlás képe, amely a jelen élet múló és hiábavaló természetét hangsúlyozza.

Összességében Babits Mihály "Régi szálloda" című verse teológiai szempontból a bűn és bűnhődés, a múlt hatása a jelenre, az emberi felelőtlenség és tudatlanság, valamint az idő és halál témáit érinti. A bibliatudomány, patrisztika és skolasztika szempontjai mellett a versben megjelenő tragédia és az emberi sors mélyebb értelmét is felfedezhetjük.

A vers Babits Mihály "Régi szálloda" című műve. Az alábbiakban elemzem az irodalomtudományi szempontból érdekes összefüggéseket mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban.

A vers egy vén szállodában játszódik, amelynek egy öreg szobájában történt egy gyilkosság a múltban. Ez a helyszín és téma kapcsolódik a detektívregényekhez és a krimikhez, melyekben gyakran előfordulnak hasonló bűnesetek. Ez a jelenet tehát beemelhető a krimi zsánerébe, ahol a gyilkosság és az ott rejtőző titok dominál.

A faburkolat és a barna, elavult bútorok leírása a régi szobát öregnek és elhanyagoltnak festi. Ez a hangulat és térkapcsolat a múlttal összeköti a verset. Ez az időutazás vagy visszatekintés motívuma általánosan jellemző a romantikus irodalomra. A romantikus művek gyakran időben és helyben utaznak, hogy felfedezzék az események mögött rejtőző titkokat és történeteket.

A gyilkosság, amely a szobában történt, és amiről a fal alá rejtett hulla a tanú, misztikus elemet visz a versbe. Ez a misztikum, titokzatosság kapcsolódik a gótikus irodalomhoz, ahol gyakran megjelennek sötét és rejtélyes események. Az ilyen típusú irodalomban a helyszín és a szimbolikus elemek (például a fal alá rejtett hulla) fontos szerepet töltenek be a cselekményben és a hangulat kialakításában.

A versben megjelenő szálloda és a benne rejlő titok egyszerre szolgál irodalmi és társadalmi allegóriaként is. A szálloda a társadalmi rétegek találkozási pontjaként funkcionál, az alacsonyabb osztálytól a gazdag polgárokig és a vidéki emberektől a városlakókig. Ez a társadalmi rétegződés és különbségek a tárgyalt irodalmi műben szintén általános vonások a kritikai irodalmi szempontból, amely a társadalmi valóságot tükrözi és kihangsúlyozza.

Az utolsó sorokban megjelenő halállal, a hullával és temetéssel foglalkozó képek a halál és az elmúlás metaforáival is összekapcsolhatók. Ez a tematika nagyon gyakori a lírai irodalomban és a szürrealizmusban, és a versekben a múlt, a múlás és az élet véges természete korlátozottságát hivatottak kifejezni.

Összességében Babits Mihály "'Régi szálloda" című verse számos összefüggésben ágyazódik bele az irodalom történetébe. A detektívregények, romantikus és gótikus irodalom, társadalmi kritika és lírai motívumok mind jelen vannak a versben. Ez teszi a verset többdimenziós és sokkal érdekesebbé a különböző irodalmi olvasatok számára.