Úgy élj, hogy a lelked is test legyen
melyen színeket ver vissza a nap.
Foglalj magadnak tért a levegőből,
határozott helyet az ég alatt.

Mert semmi vagy, ha nem vagy ellenállás.
Vigyázz, ne fújjon rajtad át a szél!
Őrizzed árnyékodban szent, komoly
s nyugodt dolgok biztos lélekzetét.

Úgy élj, hogy a lelked is test legyen!
Fordíts hátat a politikus vének
karának, s szögezz mellet a bolond
fiatalok gyanakvó seregének.

Vesd meg a lábad, az idő gonosz
s egy bal léptedre les már a vadon.
Ne táncolj minden ősz füttyére, mintha 
virág volnál a saját sírodon.

Ha meghalsz, a lelkedből is virág nő
s ing-leng a hitvány jövendők szelében.
De makacs csontod a virág alatt
üljön súlyosan és keményen.

1936. ápr. közepe előtt

Elemzések

A vers természettudományos szempontból történő elemzésekor a következő témákhoz kapcsolódnak a legfrissebb felfedezések és kutatási eredmények:

1. Nap és fény: A vers említi a lelkünket, mint testet, amely visszaveri a színeket a napfényben. Ez kapcsolódik a napfény hatásával foglalkozó kutatásokhoz, például a fényterápiához, amelynek pozitív hatása van az emberek hangulatára és jóllétére.

2. Levegő minősége: A vers arra utal, hogy szükség van a levegőből való térrés foglalására és határozott hely elfoglalására az ég alatt. Ez összefüggésbe hozható a légköri kémia és az atmoszférakutatással, amelyek az emberi tevékenység hatását vizsgálják a levegő minőségére és a klímaváltozásra.

3. Ellenállás: A vers kiemeli a fontosságát annak, hogy az ember ellenálljon az időjárásnak és külső hatásoknak. Ez kapcsolódik a sejtbiofizikához és a biológiai rendszerek ellenálló képességének tanulmányozásához, valamint az anyagoknak az erőhatásokkal szembeni ellenállásához.

4. Életciklus: A vers megemlíti, hogy ha meghalunk, a lelkünkből is virág nő. Ez összefüggésbe hozható az evolúcióbiológiával és az életciklusok tanulmányozásával. A virág növekedése és a csontok makacssága az élet és halál közötti kapcsolatot mutatja.

Ezen kívül, a versben megjelenő természeti elemek, mint a szél, az ég, és a természet hangjai jelentőséggel bírnak a természettudományos megközelítésben is. Az ökoszisztéma, az ökofiziológia és a hangkutatás területein ezek az elemek fontosak a környezet és az élőlények kölcsönhatásainak vizsgálatában.

Összességében, a vers természettudományos szempontból történő elemzése lehetőséget ad arra, hogy kapcsolatot találjunk a versben megjelenő motívumok és témák, valamint a természettudomány legújabb felfedezései között.

A vers az emberi élet és létezés mélyebb értelmét feszegeti irodalomtudományi szempontból. A költemény Babits Mihály szerzőjének személyes filozófiáját tükrözi, és számos értelmezési lehetőséget nyit meg mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

Az első versszakban a költő arra buzdít, hogy éljünk úgy, hogy lelkünk is test legyen, melyen a napfény színeket ver. Ez a megfogalmazás a magyar költészetben a szimbolikus megjelenítést jelenti, és arra utal, hogy az embernek összhangban kell élnie a természettel és a világgal.

Az "ellenállás" fogalma szintén fontos elem a versben. A második versszakban a költő figyelmeztet, hogy semmi értelme az életnek, ha nem állunk ellen a külső hatásoknak. Ez a gondolat a magyar irodalomban sokat szerepelt, a költők és írók gyakran szembeszálltak a hatalommal és az elnyomással.

A politikai társadalommal való viszonyra is utal a vers. A harmadik versszakban Babits a politikus vének és a gyanakvó fiatalok közötti választást mondja el. Ez a dilemma a szépirodalomban gyakran szerepel, amikor az embernek döntenie kell az életében, hogy kövesse-e a hatalom és a politikai rendszer kívánalmait, vagy inkább megőrzi a saját függetlenségét és autonómiáját.

A negyedik versszakban Babits az idő múlására figyelmeztet. Az idő gonosz és a vadon veszélyeket hordoz magában. Ez a szimbolikus ábrázolás a szépirodalomban és a lírában gyakran megjelenik, hogy a múlás és az elmúlás jelentőségét hangsúlyozza.

A költő a vers befejezésében a halandóságot és az emlékek megörökítését is megemlíti. A halál után a lelkünk tovább él és virág nő belőle, de a kemény és makacs csontjaink maradandóak és tömegesek. Ez a gondolat a halhatatlanság vágyát idézi fel, ami szintén gyakori elem a szépirodalomban.

A vers irodalomtörténeti kontextusban is érdekes. Babits Mihály a 20. századi magyar irodalom fontos alakja, aki sokat tett a magyar líra és irodalom fejlődéséért. Az ő versei számos irodalmi áramlatban és mozgalomban megtalálhatóak, például az újírók, szimbolisták és az avantgárd költők között.

A vers néhány nemzetközi összefüggésre is utal. A szépirodalomban vannak olyan általános témák és motívumok, amelyek a nemzetek kultúrájától függetlenül jelen vannak. Ilyenek például az élet és halál, az emberi lét értelme, az önmegvalósítás és az önmegtagadás, valamint a politikai hatalom és az egyéni szabadság közötti dilemmák.

Babits Mihály "Ha nem vagy ellenállás..." című versében a teológiai szempontok a lelkiség és testiség kapcsolatára, valamint az idő, halál és a hitvány jövendők problémáira fókuszálnak. A vers megszólítja az olvasót, hogy úgy éljen, hogy a lelke is test legyen, ami azt jelenti, hogy a lelkünknek meg kell találnia a helyét és szerepét a világban. Ezt a gondolatot a katolikus teológia is hangsúlyozza, miszerint a test és a lélek egységet alkotnak.

A versben szereplő "színek" és "nap" metaforája biblikus utalásokat hordoz. A nap a teremtés következő napjára utal, ahol Isten "elválasztotta a világosságot a sötétségtől" (1 Mózes 1:4). Az Isten teremtő erejét, ami színekkel ver vissza a nap, az ember lelkének testben való életben való megnyilvánulására lehet értelmezni. A teológia is vizsgálja az emberi test és lélek kapcsolatát, amikor az embert Isten képmásának tekinti.

A versben megjelenik az "ellenállás" fogalma, ami a testi és lelki ellenállást is jelentheti. Az embernek nem szabad elengednie magát és hagynia, hogy "át fújjon rajta a szél", vagyis belesimuljon a társadalomba és az áramlathoz igazodjon. Ez a biblikus értelemben vett szabadság, ami a rossz felé való nyitottság nélkül való életet jelenti.

A versben szereplő "politikus vének" és "bolond fiatalok" közelebbről is megnézve kapcsolatban állhatnak a bibliai történetekkel és teológiai gondolatokkal. A politikusok a hatalom képviselői, akik a világi ügyekre fókuszálnak, míg a bolond fiatalok gyanakvó seregében a naivitás és tapasztalatlanság lehet az uralkodó tényező. A bibliai gondolatok és a teológia az embert a középpontjában helyezi, de figyelmezteti a hatalmasok iránti óvatosságra és a bolondság veszélyeire is.

Az idő és a halál témája is megjelenik a versben. Az "idő gonosz" és a "saját síron való virágzást" félreérthetetlenül a halálhoz és az idő múlásához kapcsolódik. A vers azt üzeni, hogy bár az ember halandó és múlékony, mégis képes maradandót alkotni. Ez a gondolat összefüggésbe hozható a bibliatudománnyal és a skolasztikával, ahol a halandóság és a múló dolgok iránti vágy mellett a mindörökkévaló isteni létezés fontossága is hangsúlyozódik.

Összességében, Babits Mihály "Ha nem vagy ellenállás..." című verse teológiai szempontból az ember testi és lelki egységére, a szabadságra és az idő múlására való reflexiót kínál. A bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaira hivatkozik, de annak ellenére is ki lehet benne találni más teológiai fogalmakat és gondolatokat.