Mi eddig rajtad kedves volt nekem,
a barna báj, a nemes különösség,
maguk méltók, hogy borzongásba kössék
nyugalomra úgysem hajló idegem.

Törésig roppanékony íveken
már érintésre zeng az, néha lő is,
mert húr is, bizony, nyíl is, bizony, ő is. -
Pattanj le róla, újabb énekem:

egy tintafoltról. Ének illeti
e tintafoltot. Áldott ez, s a nő is,
ki magában bármily izgató erő is,
egy folt az arcát uj csábbal lepi.

Bár minden mozdulatod ünnepi,
és bár vonásid váltásához értesz:
uj vonás mellé uj szín is kell, édes:
az maga szemem' már meg sem lepi.

De most: egyszerre tündérváltozás!
Simúlva állad bársony lejtejéhez
minő fekete felhőtörmelék ez?
Csöpp felhő - s az ég egész boltja más,

e bűvös, barna, bársony boltozás:
minden ivének voltam ismerője -
s most csöpp felhő - s uj fénnyel ragyog tőle
még kettős napja is! - csodás! - csodás! -

Áldom a Véletlen könnyű kezét!
Mire müvészet soha rá nem jőne,
ő festé ilyen újra 's ingerlőre
uj arcod fény- és árny- és színmezét.

Legjobb festőnek vallom őt ezért,
ki ílyen csodás pettyet s íly merészet
(selyemre) gyors ecsettel hevenyészett -
áldom a Mester Véletlen kezét!

E körén ködlő, végén véknyelő
koromkarikából folyamos igézet
teremtéséhez (hogy ily mű-egész lett)
mi eszközt használt a bölcs Keverő?

azaz (hogy szavam légyen egyszerő
- nem is értékeny tán e nyelvi-cifra -)
mit irtál? Téged ritkán látni irva -
mit irhattál? Nem vagy te írónő -

Mint bárki, bár intelligens leány,
nem vagy, mint más valaki, kék harisnya
(asztalodon disz-kötött Hölgyek-Titka,
s az Uj-Időkből uj szám, egynehány.)
Te - vándor s barna -: rózsák közt cigány!
mig szemeim mézaratásra mennek,
bokrodnál agyam szépen megpihenhet. -
Mit irhattál? Egy levelet talán.

1905 [?]


Elemzések

A vers természettudományos szempontból nézve egy tintafolt képződését és hatását ragadja meg. A költemény első felében a költő leírja azt a kedves tulajdonságot, ami eddig a barna foltot jellemezte. Ezután a versben átvált egy másik szemléletre, és a középpontba kerül a tintafolt változása és hatása.

Az első részben említett "törésig roppanékony íveken" való érintkezés és rezgés utalhat a rezgéstan, vagyis a hanghullámok és hangszeres rezgések tanulmányozására. A "húr is, bizony, nyíl is, bizony, ő is" kifejezéssel pedig a hangok különböző forrásai és azok fizikai tulajdonságai jelennek meg.

A versben található "szín" szó figyelemreméltó, hiszen a modern tudomány legfrissebb felfedezései szerint a színek elektromágneses hullámok spektrális tulajdonságaihoz kapcsolódnak. Tehát az új vonások mellett új színeket is meg kell festeni ahhoz, hogy az új arc megfelelően ábrázolja a valóságot.

Az ünnepi mozdulatokon és az arc változásának leírásán keresztül a vers a genetikai kutatásokhoz és az emberi test működéséhez is kapcsolódhat. Az új arc megjelenése "tündérváltozásnak" nevezhető, ami a biológiai változásokat és fejlődést jeleníti meg.

A "fekete felhőtörmelék" és a "csöpp felhő" metaforái a meteorológia és az időjárás jelenségeivel hozhatók kapcsolatba, például a felhők és az ég változásaival. Ez további természettudományos megfigyelésekhez utalhat.

Érdemes figyelmet fordítani a vers záró soraira is. Az "áldom a Véletlen könnyű kezét" kifejezés az evolúció előrehaladására utalhat, hiszen a véletlen mutációk és a természetes kiválasztódás révén történnek meg az élőlények fejlődése. A "bölcs Keverő" pedig a természeti folyamatokat, mint például az anyagok keveredését, vagy a kémiai reakciókat jelölheti.

Összességében a vers a természeti jelenségekkel, a fizikával, a biológiával és a kémiai folyamatokkal hozható összefüggésbe. A fogalmak és metaforák a mai természettudomány legújabb felfedezéseivel és megfigyeléseivel kapcsolatban is értelmezhetők.

Babits Mihály "Egy tintafoltról" című versét irodalomtudományi szempontból vizsgálva, számos érdekes összefüggést találhatunk mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban.

1. Stílus és forma: A vers klasszikus formában íródott, és Babits Mihály sajátinnovatív művészeti elveit követi. Az eklektikus stílus ötvözi a romantikus, szimbolist, dekadens és modern elemeket. Ez hasonló a francia szimbolista költészethez és az európai modernista irodalmi áramlatokhoz. Babits Mihály költészete elismerést szerzett a nemzetközi irodalmi körökben.

2. Témák: A versben a szerelem és a művészet témái találkoznak. A szerelem a szépirodalom egyik legelterjedtebb tema, mind a magyar, mind a nemzetközi irodalomban. A versben Babits Mihály egyetlen tintafolt szimbolizál egy fantasztikus és misztikus női szépséget, amely varázslatos és transzcendens érzéseket ébreszt benne.

3. Átváltozás és változás motívuma: A versben a nő arcának átváltozása szimbolizál egy misztikus és szépséggel teli változást. Ez a motívum szintén gyakori a világirodalomban. A változás és az átalakulás témái számos műben előfordulnak, mint például Ovidius Metamorphoses című művében vagy Franz Kafka Az átváltozás című regényében.

4. A Véletlen és a Művészet: A versben Babits Mihály a Véletlent tartja a legjobb festőnek. Ez a motívum az abszurditás és a véletlenszerűség témájával kapcsolatos, és a dadaizmus és a szürrealizmus áramlatokban is gyakran előfordul. A véletlen és a művészet kapcsolata szintén témája volt több irodalmi műnek, mint például André Breton "Az alkotás nemzetközi szigorodása" című esszéjének.

5. Autobiografikus elemek: Babits Mihály verseiben gyakran találhatók önéletrajzi elemek. A személyes tapasztalatok, érzések és emlékek megtalálhatók a verseiben. Ez a vonás a modern irodalomban is gyakori, ahol az írók személyes élményeiktől és érzéseiktől inspirálódnak.

6. Szimbolizmus és szóképek: A vers számos szimbolizmust és szóképet használ a női szépség és az írás aktusának bemutatására. A szimbolizmus mind a magyar, mind a nemzetközi irodalomban elterjedt áramlat volt a 19. és a 20. század fordulóján.

Ezek csak néhány lehetséges összefüggés a verse és a szépirodalom között. Babits Mihály "Egy tintafoltról" című versét sokféle irodalomtudományi nézőpontból lehet vizsgálni, és számos kapcsolódási ponttal rendelkezik mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban.

A vers általánosan teológiai vonatkozásokkal is ellátott kérdésekkel foglalkozik. Az alábbiakban a vers szövegének teológiai szempontjait és összefüggéseit fogom elemzeni a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaira is kitérve.

A vers elején a "barna báj" és "nemes különösség" olyan pozitív tulajdonságokat jelöl, amelyeket a költő a "tintafolt" személyében talál. Ez a jelző hasonlóan alkalmazható az emberre isteni képmásában, mivel az ember elidegeníthetetlen értékkel és méltósággal rendelkezik. Ezzel az összefüggéssel a bibliatudomány is foglalkozik, amely a Biblia tanításain keresztül vizsgálja az emberi létezés értelmét, a teremtést és az emberi értéket.

A versben szereplő "húr" és "nyíl" szintén fontos teológiai szimbólumok lehetnek. A húr jelképesen utalhat Isten és az ember közötti kapcsolatra, amely az emberi életet és cselekedeteket vezérli. A nyíl pedig az isteni irányítást vagy áldást jelképezheti, amely hatással van az ember életére és sorsára. Ez a jelentés összekapcsolódhat a patrisztika nézőpontjával, ahol a korai egyházi atyák az ember Isten képmásának tartották és az isteni irányítással kapcsolnivalónak tekintették az embert.

A "tintafolt" jelképe a versben egy érdekes metafora lehet a bűnre és a megtérésre. A tintafolt lehet jellemzően negatív dolog, amely a tiszta és ártatlan lappal ellentétben áll. Azonban a versben a tintafoltot áldottként vagy pozitívaként ábrázolják. Ezt a jelentést szorosan összekapcsolhatjuk a bűnnel és a megtéréssel a bibliai tanítások szerint. Az egyén vagy a közösség megtérésével, a bűn tudatos elhagyásával és az Istenhez való visszatéréssel az előző bűnök megszűnnek és áldás következik.

A vers végén szereplő "Mester Véletlen" kifejezés érdekes szempont a skolasztika változatos és gazdag nézőpontjaihoz kapcsolódva. A skolasztika úgy tekintette az Istent, mint a világ teremtőjét és Kozmosszal rendelkező Mestert, akinek cselekedeteinek sorozatában felfedezhető a legapróbb részletekig való gondoskodás és szándék. A "Mester Véletlen" kifejezés összetettsége és ellentmondása utalhat arra, hogy az emberi értelem és megértés korlátozott ahhoz képest, hogy megértsük és megmagyarázzuk Isten cselekedeteit és teremtését.

Végső soron a vers számos teológiai témával foglalkozik a patrisztika, skolasztika és bibliatudomány nézőpontjaira támaszkodva. A vers metaforái és szimbólumai segítenek a teológiai témák mélyebb megértésében és kifejezésében. A versben megmutatkozó összefüggések és jelentések a teológia és vallási gondolkodás témáiban való elmélyülést segítik.