Babits Mihály

A vers természettudományos szempontból értelmezve a következő friss felfedezésekkel és jelenségekkel hozható összefüggésbe:

- A tavasz tarkaságában említett virágos fák és tavaszi gondok utalhatnak a növények évszakváltozásban történő virágzására és az ehhez kapcsolódó biológiai folyamatokra. A növények a napfény, hőmérséklet és víz jelenlétére reagálnak, és ezek a tényezők befolyásolják virágzási ciklusukat.

- Az Irisz nevű személy zöld köntösének cifrázása valószínűleg az évszakváltozást és az ehhez kapcsolódó növények zöldellését jelképezi. A zöld szín a növényekben található klorofill pigment jelenléte miatt alakul ki, amely a fotoszintézis folyamatában vesz részt.

- A nyár tarkaságában említett poros utak és száraz porondok utalhatnak a szárazságra és a porfelhők képződésére a nyári hőség és a talaj kiszáradása következtében. Az időjárási jelenségek, mint például a szárazság, a hőmérséklet emelkedése és a napfény hatására a növényeknek alkalmazkodniuk kell, és különböző védelmi mechanizmusokat fejlesztenek ki, például a víz megtartása vagy a fotoszintézis gátlása.

- Az ősz tarkaságában említett aranyos és piros lombok a lombhullató fák leveleinek színesedésére utalnak. A fény- és hőmérsékletváltozások hatására az őszi lomb elkezd lebomlani, és az anyagok átalakulása miatt színes pigmentek halmozódnak fel, amelyek az ősz jellegzetes színeit, például az aranyat és a pirosat eredményezik.

- A fátyolát tépő Irisz utalhat a felhők mozgására és a szél hatására megváltozó időjárásra. A felhők mozgása és a légmozgások, például a szél, számos időjárási jelenséget befolyásolnak, mint például az eső, a viharok vagy a hideg frontok érkezését.

- A tél tarkaságában említett fehérség és barnaság a hó és a fagy következményeit jelképezheti. A hófehér szín a friss hóval borított tájra utal, míg a barna lehet a kihűlő növényekkel kapcsolatos, rozsdásodó lomb vagy száraz szárak színe.

A versben említett természeti jelenségek és színek összefüggésbe hozhatók a természettudomány legfrissebb felfedezéseivel és megértésével, amelyek magyarázatot adnak a növények, időjárási jelenségek és évszakok kialakulására.

A vers a természeti jelenségek és az évszakok váltakozásának ábrázolásával kezdődik. A tavasz tarkasága, azaz sokszínűsége jellemzi ezt az időszakot, melyben feltűnnek a fehér pöttyök és piros pontok, valamint a virágos fák. Azonban említést tesz a tavaszi gondokról és a tavaszi sírok cipruságáról is, ami árnyalja a képet és utal a halál és elmúlás jelenlétére. A fehér virágok, amik barna sárba hullnak, valamint az alkonyi pír is halálvágyat sugall.

A nyár tarkasága a következő időszakot írja le, ahol a poros utak és száraz porondok jellemzőek. Ezután említésre kerülnek a kertkarókon lévő piros gombok, valamint az ezüst zápor piros rózsákra. A sorok további része újra utal a virágok elhullására és a hervadásra. A nyár melegével együtt az élet is elhalványul, mikor Irisz megnyitja meleg szemét. Így itt is feltűnik a halál motívuma.

Az ősz tarkasága az aranyos és piros lombokkal kezdődik, valamint a gyümölcsös berkekkel és hangos dombokkal. Az elhullott levelek ordas ágára és az avarok zörgő pusztaságára vonatkozó utalások ismét a hervadás, a visszaszállás és az elmúlás jellemzőit hordozzák. Az est rögös ege sárga és a felhős fátyolát tépi Irisz, ami utal arra, hogy a közelgő tél egyben a gyász ideje is lesz.

A vers végén megjelenik a hercegre vonatkozó kérdés, hogy vajon elérkezik-e a tél is. Ekkor azonban a fehérség és barnaság mellett megemlíti a jégvirágos tarkaságot is, amelynek jelentősége a halálhoz és a gyászhoz kapcsolódik.

Bibliatudomány szempontjából a versben nem találhatók bibliai utalások vagy teológiailag jelentős témák. A patrisztika, mint a korai keresztény gondolkodás időszaka, ebben az esetben sem jelenik meg.

Skolasztika nézőpontjából lehetne találni kapcsolatot a versben a halál, az elmúlás és a természet körforgása között. A skolasztika a természeti jelenségeket és az emberi létezést filozófiailag vizsgálta, és sokszor Isten közreműködését hangsúlyozta. Ahhoz, hogy részletesen is belemehessünk az összefüggésekbe, a vers többletinformációval kellene rendelkezzen, amely a szerző teológiai vagy filozófiai meggyőződésére vonatkozik.

Más ötletként pedig a versben megjelenő természeti elemek és az emberi érzelmek párhuzamaira is koncentrálhatunk. Például a tavaszi virágzás és az újjászületés lehetne analógia az emberi lelki megújulással vagy megtéréssel. Ezen analógiás értelmezés mellett a halál és elmúlás motívumai is analógiát vonhatnak a bűn és a lelki halál következményeivel. Ebben az esetben az Irisz eljönése mindig valamilyen változást vagy kihívást jelenthet az ember számára.

Összességében a vers többféle értelmezést is lehetővé tesz teológiai szempontból, és attól függően, hogy milyen megközelítést alkalmazunk, az összefüggések a bibliatudomány, patrisztika, skolasztika nézőpontjából is felfedezhetőek.