Bölcs és vén és mandarin vagyok,
mindent szeretek, mindent tudok.
Este lugasokban üldögélek,
asszonyok csókolják lábamat,
s úgy öntik el lelkemet a kéjek,
mint a fürdőt a patak,

s akkor úgy süt rám a lampion,
mint a hold süt át a patakon,
ahogy látják a halak; de halvány
gömbje eltorzulva hirtelen,
rózsaszín, áttetsző papirarcán
egyszerre csak megjelen

egy keserves, rettentő vonás,
melytől szemem porcellánja vás,
fogam vacog, és mandarin-lelkem
földön csúszik, mint silány kigyó,
akit megzabáltan és betelten
bunkajával sujt a pór,

s már vonaglik. Óh mit ér a kincs,
mit ér sárga selymem és a tincs,
süvegemnek gombjai mit érnek
s bölcsesség és csók és hatalom,
ha lelkemben fintor lesz a fénynek
tánca, és a lampion

rám nevet, mint fitosorrú rém,
s halk sugárfogakkal mar belém,
s szememen át úgy pislog agyamba
síri-durván hályogos szeme,
mint egy útszélen felfordult bamba
koldus hitvány szelleme?

Elemzések

Babits Mihály A mandarin rém című versét irodalomtudományi szempontból elemezve, számos összefüggést találhatunk mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

Az első megfigyelhető összefüggés a vers formai szerkezete és a modernista irányzatokhoz való kapcsolata. A vers szabadversben íródott, vagyis nincs rímképlete vagy szabályos versszerkezete, ami az avantgárd és a modernizmus egyik jellegzetessége. Ezzel összhangban a versben bonyolult és szokatlan képek, metaforák sorakoznak egymás után.

A költeményben megjelenő motívumok és témák is kapcsolatban állhatnak más irodalmi művekkel. Az érzelmi és pszichológiai konfliktusok, a képi megformálás és a tárgyiasítás, az erotika és a személyes élmények bemutatása olyan témák, amelyek más modernista költők és írók műveiben is megjelennek, például T. S. Eliot vagy James Joyce műveiben.

Az allegorikus elemek és az ismétlődések a klasszikus görög tragédiákra utalhatnak. A cselekmény, amelyben a mandarin, aki minden tudást birtokol, de mégis megfertőződik a szenvedéllyel és a kétségbeeséssel, hasonló a tragédiák tragikus hőséhez, aki tragikus hibát követ el.

A képek és metaforák gazdagsága és eredetisége összevethető más költők és írók műveivel, például a szürrealista mozgalom művészeinek alkotásaival. A lampion, a halak, a hold és a patak motívumai általában megszokott dolgok, amelyeket Babits újszerűen és meghökkentően használ, hogy megjelenítse a mandarin belső világát és konfliktusait.

A vers tartalma és gondolatisága is összehasonlítható más irodalmi művekkel. Az önreflexió, az identitás problémái, a világ élményének múlandósága olyan témák, amelyek más költők műveiben is megjelennek, például Rainer Maria Rilke vagy Fernando Pessoa műveiben.

Összességében Babits Mihály A mandarin réme című versét irodalomtudományi szempontból számos összefüggésben lehet vizsgálni a magyar és nemzetközi szépirodalom területén. Az avantgárd és a modernizmus formai és tartalmi elemek, a tragikus hősök és az allegorikus elemek, valamint a képek, metaforák és gondolatok gazdagsága mind olyan összefüggések, amelyek kapcsolatba hozhatók más irodalmi művekkel.

A vers természettudományos szempontból a következőkről beszélhetünk:

1. Az érzékek és az érzékelés: A versben megjelennek az érzékszervek (látás, hallás), és a versszakokban a mandarin érzéseiről olvashatunk. Az érzékek és az érzékelés területén a mai természettudomány legfrissebb felfedezései között szerepelnek például az agyi aktivitás vizsgálata, a színérzékelés mechanizmusa, vagy akár az érzékelés kibővítése mesterséges eszközökkel.

2. Az emberi test és az öregedés: A versben a mandarin vénként és bölcsként jelenik meg. A mai természettudományos kutatások során folyamatosan fedeznek fel új öregedéssel kapcsolatos folyamatokat és élettani jelenségeket, amelyek hozzájárulhatnak az emberi test öregedésének megértéséhez és az öregedési folyamatok lassításához.

3. A tudás és a tanulás: A versben a mandarin mindent szeret és mindent tud. A tudás és a tanulás területén a ma természettudomány jelenlegi kutatásai közé tartozik például a tanulási mechanizmusok, az információfeldolgozás és az emlékezet kutatása. A tartalommal és a memóriával kapcsolatos kutatások szemlélete gyakran változik a különböző tudományterületek eredményei és módszereinek új bevezetésével.

4. Az agy és az észlelés: A versben említett történetben látható, hogy a mandarin rémálomszerű élményei vannak, amelyeket az agy észlel. A pszichológia és az agykutatás területén ma számos kutatás folyik az agy működésének és az észlelés mechanizmusainak megértésére. A legújabb felfedezések lehetővé teszik az agyi aktivitás mérését és az agy kapcsolódó szerveinek vizsgálatát.

5. Az emberi érzelmi reakciók és a pszichológia: A versben a mandarin érzelmi és lelkiállapota is megjelenik. A pszichológia területén napjainkban folyó kutatások közül kiemelhetők az érzelmi reakciók és az érzelmeket kiváltó ingerlés mechanizmusainak vizsgálata. Az emberi érzelmek és a pszichológiai folyamatok mélyebb megértése segíthet az érzelmi reakciók kezelésében és az emberi jólét javításában.

A fentiek csupán néhány példa a természettudományok aktuális kutatási területeire, amelyek kapcsolatba hozhatók a Babits Mihály versében megjelenő témákkal. Mint minden művészi alkotás esetében, az értelmezés szubjektív, és számos más aspektust is ki lehetne emelni a verssel kapcsolatban.

A mandarin réme című vers Babits Mihály egyik legismertebb költeménye, amelyet teológiai szempontból is érdemes megvizsgálni. A vers számos bibliai, patrisztikus és skolasztikus elemet tartalmaz, amelyek közül néhányat kiemelhetünk.

A vers első sorában a költő kitűnik magasabb pozícióval - a mandarin, amely egy fényes közigazgatási tisztség volt a kínai birodalomban. Ez a szó átvitt értelemben is értelmezhető, mivel a mandarin itt a bölcsességgel és tudással való azonosítást jelképezi.

Egy másik vallásos motívum az "este lugasokban üldögélek" rész, ami a lelkigondozás, a csendes elmélkedés, a nyugalom és a lelki békesség képét vetíti elénk. Ez a motívum összekapcsolódik a patrisztikus nézőponttal, amely a lelki élet kultiválására és az erkölcsi tökéletességre helyezi a hangsúlyt.

A "asszonyok csókolják lábamat" és a "kéjek, mint a fürdőt a patak, öntik el lelkemet" sorok a bűn, a testi vágyak és a kísértések jelenlétét sugallják. Ezek a vágyak és élvezetek az ember lelkét és gondolatait elhomályosítják.

A "mandarin-lelkem földön csúszik, mint silány kigyó" sorban pedig a bűn és a világiasság szimbóluma jelenik meg. Ebben a részben a vers elemzi a bűn megnyilvánulásait és hatásait a lelkünkre.

A következő részben a versben a "gömbje eltorzulva hirtelen, rózsaszín, áttetsző papirarcán egyszerre csak megjelen egy keserves, rettentő vonás" sorok az ember tragédiájára, a bűnbánatra és a bűn következményeire utalnak. Itt mutatkozik meg a költő lelki konfliktusa és az emberi lélek sebezhetősége.

Az "Óh mit ér a kincs, mit ér sárga selymem és a tincs" sorban pedig érzékelhető a központi vallási paradoxon, a földi gazdagság és a kincsek semmisége a végtelen és örök értékekhez képest.

A vers vége felé az "útszélen felfordult bamba koldus hitvány szelleme" szimbolikus képet fest az ember természetéről és a bűn jelenlétéről az emberi életben. Ez a rész a skolasztikus nézőpontot testesíti meg, amely a bűn természetének és az ember erkölcsi állapotának elemzésére összpontosít.

Összességében Babits Mihály A mandarin réme című versében az emberi lélek tragédiáját és az emberi természet bonyolultságát mutatja be. A bibliai, patrisztikus és skolasztikus elemekkel gazdagított költemény a bűn és az erkölcsi tökéletesség fogalmait vizsgálja, és az emberi lélek lehetséges megrontottságát és a bűn következményeit mutatja be.