Szavak, akiknek Főbusza volt Vitéz
S gazdag pillangó-szárnyakat adott,
Szavak, »szárnyatok bársonyára«
»Szedegessetek violaszagot«,
Midőn felröpködtök Őt dicsérni.

Ő volt honjában legbujdosóbb magyar,
De fényküllőzött fél magyar eget
S elhagyhatták remények, Lillák,
E bús legény tréfált és szeretett
S dalolt, mikor már sipolt a melle.

Sohse tompult el elméje, sem szive
S bár lét-nem-léten töprengett sokat,
Kandi vérrel járt Pán nyomában
S megleste a fürdőző lyányokat
Szomjas nyáron berkes patakpartról.

Gyepedző sírján, úgy, amiként Hafíz
Sírján szűzekkel Ő tartata tort,
Zilálja csókos lyány rózsáit
S öntse víg ifju a tűz-buja bort,
Mintha Csokonai úr csak aludna.

Csókoljuk jól meg az ő ifju szivét,
Csiklandós, szép szív volt s ma is meleg
S ha bágyadás nem ült szivünkre,
Kiszállnak a finom, friss kellemek
Vitéz Mihály gyepedző sírjából.

Ím, itt a kor már, melyben fölötte is
»Egy hív magyarnak lantja« kacag, zokog,
Itt a tapsos, föltámasztó nap,
Vitéz sírján ébredt vidám okok
Röpítnek ki bennünket a Télből.

»Mint lenge párák éjjeli csillaga«
Indult el Ő s, ím, kövült Nap leve
S a debreceni Nagyerdőre
Éppen úgy tűz káprázatos heve,
Mint finnyás népére Pest-Budának.

»Kartács-világban« élünk, bizony igaz,
De Vitéz tudta: ez lesz a világ
S ha nem sokat segít Botond-bárd,
Ma is virág és kard is a virág
S Bizánc-kaput vág be egy vitéz csók.

»Mindig 'vitézek nemzete' volt nevünk«,
De valánk búsak és szerelmesek,
Ám lelkünk nem volt Élet-járó,
Csupán tán a Halálnál kevesebb,
Miként a Vitéz Mihály úr lelke.

Kinek bú, bor, nő, gond dúsan adatott
S a mi fájásunk volt az, ami fájt,
Ébresztésünk ne fájjon néked,
Csokonai, híres Vitéz Mihály,
Mindnyájunknak atyánknál atyábbja.

Te, pátriárkák ős-deli sarja, Te,
Ki fogod mindig Lillád derekát,
Öleled e kis magyarságot,
Te örök, ó s új hunn poétaság,
Óh, ébredj, valahányszor ébresztünk.

Elemzések

Az Ady Endre VITÉZ MIHÁLY ÉBRESZTÉSE című vers természettudományos szempontból nem tartalmaz közvetlen utalásokat vagy felfedezéseket. Azonban, ha a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel összekapcsoljuk a verset, néhány érdekes kapcsolódási pontot találhatunk.

Például, a versben szereplő "_szavak" és "pillangó-szárnyak" utalhatnak a kognitív tudományra és az idegrendszer működésére. Az agyunkban a szavak feldolgozása és a gondolkodás folyamatai összekapcsolódnak az idegrendszerünk működésével, és ezekkel foglalkoznak a kognitív tudomány kutatásai.

A versben említett "Pán" és a "lyányok fürdőzése" utalhat az ökológia és az állattan kutatásaira. Az állatok viselkedése és az ökoszisztéma kölcsönhatásai érdekes kutatási területek a természettudománynak. Az ökológiai rendszerekben történő élet és halál, a ragadozók viselkedése és az élőlények közötti tápláléklánc mind olyan témák, amelyekkel a mai természettudomány foglalkozik.

A versben szereplő "Nagyerdő" és a "káprázatos heve" utalhatnak az éghajlatváltozás és az atmoszféra kutatásaira. Az éghajlat változásának hatásai és a globális felmelegedés a mai természettudomány egyik legnagyobb kihívása. A kutatók az atmoszférát, a klímaváltozás okait és következményeit tanulmányozzák, hogy jobban megértsék és kezeljék az éghajlatváltozás problémáját.

Ezen kívül, a versben említett "Bizánc-kapu" és a "vitéz csók" hivatkozhatnak a történeti kutatásokra. A régészeti leletek és a történeti feljegyzések segítségével a kutatók megtudhatják a múlt eseményeit és kultúráját, és összekapcsolhatják azokat a mai ismeretekkel, hogy jobban megértsék a történelmet.

Bár a vers nem közvetlenül foglalkozik a legfrissebb természettudományos felfedezésekkel, ezeknek a témáknak a megértése fontos ahhoz, hogy jobban megértsük a világot és a természet alkotóelemeit. A versek és a természettudomány közötti kapcsolódási pontok felfedezése új lehetőségeket nyit a gondolatok és az érzelmek megértésére a természettudomány szemszögéből.

Ady Endre VITÉZ MIHÁLY ÉBRESZTÉSE című versét irodalomtudományi szempontból több aspektusból elemezhetjük.

1. Stílus és nyelvezet:
Ady Endre verseit a szimbolikus és kifejező nyelvezet jellemzi. A szavak különösen fontos szerepet kapnak a versben, hiszen a vitéz Mihály ébredését és a magyar nemzet ébredését közvetítik. Az erőteljes képek, a szimbolikus kifejezések és a megszólítások (pl. "Szavak", "Ő", "Csokonai úr") által mélyebb érzelmi hatást ér el Ady.

2. Téma:
A versben a központi téma a vitéz Mihály ébredése és az ébredéssel összefüggő magyar nemzeti identitás. Ady Endre a versében azt a korszakot jelképezi, amikor a magyar nemzet és irodalom ismét életre kel. A lírai én a múltból hozza vissza Vitéz Mihályt, aki a magyarság szimbólumává válik.

3. Motívumok és szimbólumok:
A versben több motívumot találhatunk, amelyek Ady Endre lírai világára és a magyar irodalom hagyományaira utalnak. Ilyen például a "lyányokat szemmel tartó Pán", amely a görög mitológiára utal, vagy a "gyepedző sír", ami Csokonai Vitéz Mihály sírjára utal, és a magyar irodalom egy fontos alakjának emlékét idézi fel.

4. Nemzetközi összefüggések:
Ady Endre verseiben a modernista irányzatok hatásai is fellelhetőek. A szimbolizmus, az impresszionizmus és a szecesszió által inspirált lírája a nemzetközi irodalmi korszakokban is megállná a helyét. Az elkülönített lírai én és az erőteljes szimbolikus kifejezések a korabeli európai irodalomra jellemzőek.

5. Magyar irodalmi összefüggések:
Ady Endre költészete jelentős hatással volt a magyar irodalomra és a következő generációkra. Az ő lírájában a szimbolizmus és az impressionizmus széles körben elterjedtek Magyarországon. Verseiben a magyar történelem és kultúra elemekkel gazdagított szimbolikus képekével fejezi ki a magyarság sorsát. A verse tehát kapcsolódik a magyar irodalom hagyományaihoz.

Ezek csak néhány lehetséges összefüggés, amelyek érdekesek lehetnek Ady Endre VITÉZ MIHÁLY ÉBRESZTÉSE című versének irodalomtudományi értelmezésében. Azonban a vers többrétegű jellege miatt a magyar és nemzetközi szépirodalom több kontextusában is vizsgálható.

Ady Endre Vitéz Mihály Ébresztése című versében teológiai szempontból értelmezve több összefüggés és utalás is található. A vers kezdő részében a szavakat emberi tulajdonságokkal ruházza fel, így megidézve a teremtéstörténetet, ahol Isten a szavakkal teremtette meg a világot. Ezzel az isteni teremtőerejével analógiát von a költő Vitéz Mihályhoz, aki képes volt szavakkal ellátni embereket és érzéseket.

A patrisztika szempontjából a versben megjelenik az isteni és emberi kapcsolat, valamint a remény és a szeretet motívuma. Vitéz Mihály alakja a legbujdosóbb magyarként jelenik meg, de mégis fényt és reményt hoz az embereknek. Az emberi létezés kérdései, a szerelem és filozófiai elmélkedések pedig a patrisztikus gondolkodást tükrözik.

A skolasztika szempontjából a versben megjelenik a logikus gondolkodás és a szellemi felfogás. Vitéz Mihály elméje sose tompult el, és töprengéseivel mélyen foglalkozott. Ezt a távlatot és a gondolkodásmódot a fürdőző lányok megfigyelése, valamint a tudományok és művészetek iránti érdeklődés jeleníti meg. A skolasztika az elgondolkodást, érvelést és a tudás szerzését helyezi előtérbe.

A bibliatudomány szempontjából a versben az isteni irgalom, a hit és a halál képe is megjelenik. Vitéz Mihály sírjának megjelenítése a keleti kultúra és a keresztény vallásos szimbólumokkal is átitatott. A pátriárkák ős-deli sarjaként tiszteli Vitéz Mihályt, és az örök hunn poétaság motívuma is vallási és mitikus szimbólumot hordoz magában.

Ezen kívül a vers többi részében is találhatók teológiai utalások, pl. a bibliai utalásokra (Pán, Hafíz), valamint az ébredés és a megújulás motívuma is vallási jelentőséggel bír.

Más ötletként értelmezve a verset, a Vitéz Mihály alakja a magyar nemzeti hősök között helyezkedik el, akik az ország sorsát és megújulását szimbolizálják. A versekben megidézett múlt (Botond-bárd, Bizánc-kapu) és az ébredés képe a nemzeti identitás erősítését és a megújulást hangsúlyozza.

Összességében Ady Endre Vitéz Mihály Ébresztése című versének teológiai szempontból való értelmezése nemcsak a bibliatudomány, patrisztika vagy skolasztika nézőpontjait mutatja be, hanem a magyar nemzeti önazonosság, a hit, a remény és a szeretet motívumait is feszegeti. A vers tehát több síkon is értelmezhető és hordozza a magyarság történetét és hitét.