Tünedező alkonyvilágnál
Olvasgatom a levelet...
Tatjána sír, sirat egy titkot,
Egy vágyat, amely elveszett.
Úgy fáj nekem az, amit ő ír,
Könnye az én szivemre hull...
...És mégis, mégis levelének
Ujjongok mondhatatlanul...

Kis levelét kibontom százszor...
Tatjána sír, gúnytól remeg...
Óh, kinyílott szűz leányálom,
Mennyivel tartozom neked!...
Tatjána sír... Van még Tatjána,
Rajongó lelkű, hófehér,
Aki szeret félőn, titokban,
Ki szeret - a szerelemért...

Tatjána sír. Siratja titkát,
Egy álmot, amely elveszett,
Egy titkot, melyet most vallott be
S melyet már régen érezek!...
Közel voltam a kárhozathoz,
Mely felé asszonykéz dobott -
Az ő aggódó lelke volt tán,
Amely a szirten átfogott...

Én nem tudom, rózsás az arca,
Vagy halvány, sápadt, vértelen,
Csak azt tudom, hogy lelke tiszta,
Szivében dal van s szerelem...
Én Tatjánám, ne félj a gúnytól,
Ne sirasd azt a levelet:
Megmentetted az én hitetlen,
Veszendő, bűnös lelkemet!...

1899. augusztus 30.


Elemzések

A vers első sorai egy tünedező alkonyvilágot állítanak elénk, ami az idő múlását és a változást jelképezi. A levelet olvasgató személy (Ady) pedig szembesül a fájdalommal, amit Tatjána levelében leírtak okoznak neki. A versben Tatjána az elveszett vágyat siratja, ami lehet egy elveszett szerelem vagy egy elérhetetlen álom.

A mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel szemben ennek a versnek nem igazán vannak közvetlen kapcsolódási pontjai. Ugyanakkor az alkonyvilág és a természet adottságai, mint a változás és az idő múlása, mélységesen összefüggnek a modern univerzum- és asztrofizikával.

Például, az idő és a tér kapcsolatának megértése, valamint a változás és az anyag megjelenése az univerzumban olyan témák, amelyeket a mai természettudomány kutat és megvizsgál. Továbbá, az univerzum tágulása, a fekete lyukak vagy az elemi részecskék működése is olyan területek, amelyekben folyamatosan új felfedezésekre és kutatásokra kerül sor.

A versben szereplő levelek és a vallomás a kommunikáció lehetőségeit és módjait is felvillantja. A modern technológia és a kommunikáció területén elért fejlődés is közvetlen kapcsolatba hozható a természettudományos kutatásokkal, például az információelmélettel vagy az elektronikával.

Összességében, bár Ady Endre "Tatjána írt..." című versében nincs közvetlen utalás a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseire, a természeti elemek, az idő, a változás és a kommunikáció motívumai összekapcsolódhatnak a modern természettudománnyal, a világegyetem és az emberi tudás felfogásával.

Az Ady Endre által írt "Tatjána írt..." című vers irodalomtudományi szempontból számos érdekes összefüggést mutat a magyar és nemzetközi szépirodalom területén.

1. Szimbolizmus: A versben jelen van a szimbolizmus jegye, amely a kifejezésmódra és a képek használatára vonatkozik. Az alkonyvilág, Tatjána képe, a titok és a vágy mind szimbolikus elemek, amelyek mélyebb jelentést hordoznak magukban.

2. Romantika: A versben megtalálhatók a romantikus irodalomra jellemző elemek is. Az érzelem kifejezése, a fájdalom és a vágy központi témák. Az érzések mélysége és az elszenvedett fájdalom kiemelt jelentőséggel bírnak.

3. Hatások a francia lírából: Ady Endre munkássága során nagy hatással volt rá a francia líra, különösen a szimbolizmus. A versben megjelenő képek és az érzelmek megfogalmazása francia hatást mutat.

4. Romantikus elemek a Tatjána női karakterén keresztül: A Tatjána karaktere romantikus vonásokkal rendelkezik. Mint leírásában áll, hófehér és szeret félve, titokban. Ez a romantikus női karakter archetípusa, amely sok romantikus műben visszaköszön.

5. Társadalomkritika: A versben átszűrődik a társadalomkritika is, amely Ady Endre munkásságának meghatározó eleme volt. A főszereplő fájdalommal küzd és elveszett vágyakról ír, ezáltal kritikával illeti a társadalom szorításait és az emberi kapcsolatok korlátait.

6. Versforma és rím: A versben az Alexandrinus rímjárást alkalmazza Ady Endre, amely a magyar költészet egyik jellegzetessége. Az ütemesebb és ritmusosabb hangzás hozzájárul a vers érzelmi hatásához.

Ezek az elemzési szempontok részletezik a "Tatjána írt..." című vers irodalmi és irodalomtörténeti összefüggéseit. A magyar líra hagyományait követve, de egyúttal hatást is mutatva a nemzetközi szépirodalom irányzataira, Ady Endre egy mélyen érzelmekkel és szimbolikus képekkel teli művet alkotott.

A vers teológiailag több értelmezésre is lehetőséget ad. Vegyük sorra az összefüggéseket a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaira is.

Biblia
A versben megidézett Tatjána a bűntudatot és a lelki fájdalmat szimbolizálja, melyek az emberi természet részét képezik. Az ember Istenhez való viszonya az emberi bűn miatt megszakadt, ahogyan Adám és Éva elűzetése a Paradicsomból is jelképezte ezt. Tatjána sírása és a veszett vágyának siratása érzékelteti az emberi bukást és elvesztett állapotot a bűn miatt.

Patrisztika
A patrisztikus gondolkodásban hangsúlyosan jelen van a bűn és bűnbánat kérdése. A versben Tatjána sírása és az elveszett vágyának siratása arra utal, hogy az ember felismeri bűneit és szüksége van a bűnbánatra. Az, hogy Ady érez magában szánalmat Tatjána iránt, a bűnbánat és a megbocsátás közötti kapcsolatra utal. Az Isteni gondviselés megmutatkozik Tatjána tisztaságában, valamint abban, hogy ő megmenti Ady hitetlen és bűnös lelkét.

Skolasztika
A skolasztikus teológia hangsúlyozza az emberi értelem és a hit közötti kapcsolatot. A versben Tatjána a szerelmet képviseli, mely az értelem határát túllépi és a hit területére nyújtózkodik. Ady lelke a hitetlen és bűnös lelket jelképezi, amely a szeretet által felemelkedik és megmentődik. Az érzelmek és a hit közötti kölcsönhatást a vers ábrázolja.

Egyéb megközelítések
A vers egyik lehetséges teológiai értelmezése az ember és Isten közötti titokzatos kapcsolatot mutatja be, ahol a bűnbánat, a megbocsátás és az üdvösség fontos szerepet játszik. Tatjána a megbánás és a megtisztulás szimbóluma, amely Ady számára lehetőséget nyújt a bűnöktől való megszabadulásra és az Istenhez való visszatalálásra. A versben megjelenő fájdalom és öröm együttese azt az átélést mutatja be, amely az emberi lélek tapasztalásához tartozik a teológiai kontextusban.

Ez csak néhány lehetséges megközelítés a vers teológiai értelmezésére. A Biblia, a patrisztika és a skolasztika nézőpontjai sok más szempontot is hozhatnának a vers kapcsán. A teológia jellegétől függően azonban minden értelmezésnek meg kell magyaráznia, hogyan kapcsolódik a vers az Isten és az ember kapcsolatának kérdéseihez.