Az Ady Endre "Szép az élet" című verse teológiai szempontból is értelmezhető. A versben megjelenő kifejezések és gondolatok kapcsolatba hozhatók a bibliai tanításokkal, valamint a keresztény teológia és filozófia különböző irányzataival.
A vers első sorai, ahol az emberi élet sokféle aspektusa felélesztik a "Szürke Sorsot" a bibliai elrendeltetés és a sors kontextusából is megérthetőek. A vállalás és elfogadás szimbolizálja az emberi szabadság és az előre elrendelt út közötti feszültséget. A kis és nagy halál, valamint az igaz és ál halál kifejezése tovább erősíti azt a hitet, hogy az emberi élet egyfajta próbatétel, ahol mindenkinek vállalnia kell a vele járó kihívásokat és nehézségeket.
A következő részben Ady azt állítja, hogy ő soha nem lesz senki cseléde, nem akarja követni az élet kötelezettségeit. Ez a gondolat az egyéni szabadságot és önrendelkezést hangsúlyozza, ami patrisztika és biblikus szempontból is érdekes. Az emberi élet feladata az, hogy megválaszthassuk az életünket befolyásoló erőket, és hogy azokat a döntéseket hozzuk, amelyek szerintünk a legjobbak az egyéni boldogságunkhoz és fejlődésünkhöz.
A versben megjelenő "Szép az Élet" kifejezések értelmezhetőek a skolasztika nézőpontjából is. A skolasztika a középkori keresztény filozófia volt, és fontos volt a megvilágosodás és a vallások közötti kapcsolat kialakításában. Az "Élet" és a "Halál" megjelenítése a választás és a jó és rossz közötti konfliktusokra utalhat, amelyek az emberi élet során megjelennek. A versben megfogalmazott szépség tehát nemcsak a boldogság és az öröm állapotát jelenti, hanem az önmegvalósítást, a tapasztalásokat és a küzdelmeket is.
A bibliatudomány szempontjából is megvizsgálhatjuk a verset. Az "Élet" és a "Halál" témája az egész Biblia átfogó üzenetével kapcsolatos. A Biblia arra tanít, hogy az Élet és a Halál nem csupán földi értelemben vett fogalmak, hanem a szellemi élet és halál szimbólumai is. A versben Ady kifejezi a vágyát az elmúlás utáni élet iránt, amely a holtak feletti létezésre utalhat.
A vers említhető a patrisztika perspektívájából is, amely a korai keresztények gondolkodásmódját tükrözi. Patrisztikus írók és teológusok gyakran foglalkoztak az emberi élet értelmével és céljával, és az emberi élet szépségét és mélységét hangsúlyozták. A versben megjelenő gondolatok, hogy az élet szép, még akkor is, ha hibázik és a halálnak is van saját szépsége, kapcsolódhatnak a patrisztikus tanításokhoz, hogy az emberi élet lényegéből fakadóan szépséges és értékes.
Összességében a "Szép az Élet" című Ady Endre vers teológiai szempontból számos összefüggést mutat a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaira. A vers az emberi élet komplexitásával és az ezzel járó kérdésekkel foglalkozik, miközben az egyéni szabadság, a boldogság és az élet értelmét vizsgálja.