Vége: gát-verseny volt ez egy kicsit
S töretlen nyakkal másztam ki belőle,
Holott magamra bíztam a lovam
S magamat pedig egy idegen nőre,
Aki Te vagy, egykor-test Margita,
Egy éjszakám és minden órám vágya,
Kit ha látnál, hogy bennem hogy megszépült,
Elfáradnál a nagy dicsekedéstül.

Be megnőttél útközben, Margita:
Hozzád szegődött mindene egy kornak,
Tenger, tömeg-sors, bérc, csók és titok,
Mit nagy fantaszták kínnal ostromolnak
S vitted magaddal asszony-társidat
S minden strófában a Minden Te voltál
S lévén e furcsa, kusza ének őre,
Mikor már untam, Te mondtad: előre.

Be szép is ez a nagy szerettetés,
Holott esetleg tudni se kell róla,
Egy régi, rövid vágynak tengerén
Megtrónoltál, mint örök Auróra.
Hajh, hajh, sok minden nem akarta úgy,
Hogy külről is egész legyen ez ének,
Siettetett vád, új vágy, vén betegség
S nem akartam, hogy Te versed ne tessék.

Mert Te vagy az én minden asszonyom,
Azaz Te vagy az asszony, aki nincsen,
Kit pótolni próbál nekünk ezer:
Ölelésben, álomban, tettben, rímben.
Akarom, ha a dal végére járt,
Akarom, hogy légy, ha nem is vagy lévő
S vedd magadra én zilált hivőségem
Egy mindent betelítő csak-egy nőben.

Mivel tehetném forróbbá a szám,
Telibbé szívem, e kórral dobbantót,
Karolóbbá, ki átölelhető
S ihatóbbá az édes mámor-kancsót?
Valami szépet egy tán-senkinek,
Szerelmeset, jót üzenni szeretnék,
Csak hálából, mert Érted vagyok kedves,
Csalárdul is hű, csókhoz, szerelemhez.

Köszöntöm benned minden asszonyom,
Akik voltak s kik valaha lehetnek,
Köszöntöm fél, de nagy bátorságomat
S ez énekét százféle szerelemnek
És magamtól távozó önmagam
S Beléd-álmodt szerelmeimnek lázát,
Köszöntöm és köszönöm, mert nem árva,
Ki csak egy éjen vágyott Margitára.

Elemzések

A vers természettudományos szempontból is értelmezhető, bár közvetlenül nem tér ki az aktuális tudományos felfedezésekhez. Az alábbiakban azonban néhány elemét összekapcsolhatjuk a mai természettudomány eredményeivel.

A versben Ady szerelemmel és vágyakkal, illetve azok megélésével foglalkozik. A költő említi a tenger, tömeg-sors, bérc és titok fogalmát, amelyek a természet nagyságára, az univerzumra, illetve a természeti jelenségekre utalhatnak. Ez a megközelítés kapcsolatba hozható a modern asztrofizikával és kozmológiával, amelyek a világegyetem keletkezését és működését kutatják.

A vers középpontjában az "összes asszony" és az "egyetlen nő" áll. Ezt szimbolikusan értelmezve a költő a női princípiummal foglalkozik, ami a termékenységet, az életet, a szerelmet és az érzelmi kötődést jelképezheti. Ez a téma kapcsolatba hozható a biológiával és a genetikával, amelyek a szaporodási folyamatokat és az öröklést vizsgálják.

Ady említi az éneket és a dal végére járást, amelyek a művészi kifejezés formáit jelölik. Ebből a szempontból a költészet és az irodalom kapcsolódhat a mai kutatásokhoz, amelyek a kreativitást és az emberi kifejezést vizsgálják a neurobiológia és a pszichológia területén.

Összességében a vers nem közvetlenül kapcsolódik a legfrissebb természettudományos felfedezésekhez, de a benne kifejezett érzelmek és elemek összekapcsolhatók a természettudományok számos területével, mint például az asztrofizika, a genetika vagy a kreativitáskutatás.

Ady Endre "Rövid, kis búcsúzó" című versét irodalomtudományi szempontból elemezve megfigyelhetőek a következő összefüggések:

1. Magyar irodalom:
- Ady Endre költészete: A vers jellegzetes Ady Endre stílusban íródott, amelyet az erős érzelmek, a személyes hangvétel és a szimbolikus képek jellemzik. Az elmúlás és a múlt időhöz való viszony megtalálható Ady művei között.
- Az asszony motívuma: Ady Endre élete és költészete során többször visszatért az asszonyok motívumához. A költő érzelmileg kötődik az asszonyalakhoz, aki számára jelenti a szerelmet, a vágyat és az inspirációt.
- Az ének motívuma: A versben az ének motívuma is megfigyelhető, amely az Ady-s költői világban gyakran visszatérő elem. Az ének arra szolgál, hogy kifejezze a költő érzelmeit és gondolatait, és hogy hálát és szeretetet fejezzen ki az asszony iránt.

2. Nemzetközi szépirodalom:
- Az Auróra motívuma: Az Auróra motívuma, amely az ókori mitológiában a hajnal istennője, megfigyelhető a versben. Az Auróra szimbolikusan az új kezdetet, a reményt és a fényt jelenti, amely az asszonyalakban valósul meg.
- A költőnő motívuma: A versben az idegen nőre való utalások általános érvényűek lehetnek, és a költőnő motívumára utalhatnak a nemzetközi irodalomban. A költőnő általában jelképezheti a költő, vagy a költő érzelmeinek tárgya és inspirációja.

A fentiek alapján megállapítható, hogy Ady Endre "Rövid, kis búcsúzó" című verse számos összefüggést mutat mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén. A vers jellegzetes Ady Endre stílusban íródott, és az asszonyok motívuma és az ének motívuma dominál benne. Emellett az Auróra motívuma és a költőnő motívuma is megfigyelhető a versben, amelyek általánosabb érvényűek lehetnek a nemzetközi irodalmi hagyományokban.

A vers teológiai szempontból is értelmezhető és számos összefüggést találhatunk a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaira is.

Bibliatudomány szempontjából, Ady Endre versében több bibliai utalás is megtalálható. A versben szereplő Margita név az egyik utalás lehet, mivel Margit a Mária nevének egyik változata, amely a katolikus hagyományban az Úranyát jelöli. Ez a név választ is ad arra, hogy ki az az asszony, aki nincsen, de akivel az én szerelmi kapcsolathoz képest így szól a költő.

Patrisztika szempontjából, a versben megjelenik a keresztény hit alapelve, hogy Isten mindig jelen van és irányít minden pillanatot. A költő bizalmát, és a hitét fejezi ki abban, hogy Isten őt, mint Minden-te-t választotta, aki mindent irányít. Ez az isteni kegyelem és terv hitének gyökere, amelyet a patrisztika hangsúlyoz, miszerint Isten terve és gondviselése alapján történnek a dolgok.

Skolasztika szempontjából, a versben a teológiai-szakértők által létező vádiratoknak vagy a vádolási szokásoknak való utalás is megtalálható. A versben említett "siettetett vád" és "új vágy" arra utalhat, hogy a költő vád alatt áll és ellenáll a vádaknak. A vád vágyaktól, betegségektől és más emberi érzésektől származik, amelyekkel a költő küzdel. A költő szeretne tisztességes lenni és szeretne szerelmeset és jót üzenni, de ezeket a vádak akadályozzák.

A vers teológiai értelmezésén kívül más ötlet is lehet, hogy a költő a szerelem és a vágy fontosságáról beszél. A versben a vágy és a szerelem az élet központjává válik és a költő köszönetet mond mindazoknak, akik részei voltak az életének és részesei lehetnek a jövőben is. Ez a köszönet mindannyiunkban felismert szeretet és boldogság iránt érzett hálával kapcsolható össze.

Összességében, Ady Endre Rövid, kis búcsúzó című versében teológiai szempontból is értelmezhető számos összefüggés a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaira. A versben megjelenik a bibliai utalások, az isteni gondviselés, a vádolás és az emberi vágyak fontossága. Ez a teológiai megközelítés segít abban, hogy még mélyebben megértsük és megtapasztaljuk a vers üzenetét és értelmét.