Ady Endre "Minden rém riogat" című versében a teológiai szempontok között felfedezhetők a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjai is. A versben bemutatott képek és metaforák segítségével Ady egy olyan képet fest elénk, amelyben az embereknek, konkrétan a magyaroknak, szembesülniük kell a kísértésekkel és rémekkel, az élet nehézségeivel és sorsuk ostobaságával.
A bibliatudomány szempontjából érdekes megfigyelni a versben található néhány bibliai motívumot. Az Ég boltján száguldozó kisértet-lovakra utaló kép az Apokalipszis könyvének lovagokra vonatkozó látomásaiba tehet minket gondolkodni. Az ostoba, rossz, mai sorsra utaló sorok pedig a bűnbeesés, a teremtmény és teremtő közötti szakadékra, valamint az emberi sors megtört természetére utalhatnak.
A patrisztika nézőpontjából a versben megtalálható bús szitkok és átkok elfojtása, valamint a hallgatás és a nyelv elharapása a bűnbánat, a megtisztulás és az önuralom szempontjából érdekes. A patrisztikus gondolkodás hagyományosan nagy hangsúlyt fektetett az emberi bűn megbánására, az önmegtartóztatás fontosságára és az önmegtagadás gyakorlatára.
A skolasztika szempontjából érdekes megfigyelni a versben található ellenállás stratégiáját, amely az átkok és bús szitkok elnyelésében és a hallgatásban nyilvánul meg. A skolasztika, mint filozófiai irányzat, kiemelten foglalkozott az értelem és akarat szerepével az emberi döntéshozatalban. Ez a vers tehát az emberi értelem és döntéshozatal korlátozottságára utal, valamint arra, hogy egyes helyzetekben az embernek a harag helyett a bölcsességet kell választania.
Ezen teológiai szempontok mellett, az egyik másik érdekesebb megközelítés, amelyet megemlíthetünk, az az ellenállás és fellépés jelentősége. A versben bemutatott csendes hallgatás és az öklünkkel való fenyegetőzés az emberek reakcióit tárja elénk a nehézségekkel és rémekkel való szembesülés során. Az embereknek a csendben és az erőben való egységében látjuk a megoldást, ami egy erős üzenet lehet a közösség erejére és az együttműködés fontosságára nézve.
Ez a vers tehát teológiai szempontból többféle nézőpontot és összefüggést tár elénk. A bibliatudomány, patrisztika és skolasztika aspektusai mellett számos más értelmezés is lehetséges, hiszen a versben bemutatott képek és metaforák szabadon felfoghatóak és értelmezhetőek.