»... Je sais ton coeur, mon coeur ...«:
a csak-egy-Asszonynak küldöm.

Szivem ütném rá pirosan e virágos,
Alkonyi kékbe burkolt, de szomorú
S bágyadt irású, májusi napra.

De levelem, mire elérne, virradna
És félénk fakulók a mi betűink.

Titkokat küldenék, küldeném magam,
Ki itt állok, mióta a szemedben
Sorsom villant és százszor szenvedetten
Szenvedem a te oldatlan sorsod,
Titkod és sorsom, sorsod és titkom.

Május diktál és nem tudom, hogy mit mond,
Csak azt tudom, hogy elmentél hamar,
Hogy jó szemeddel oly kicsinyig néztél,
Föl se mentettél, pörbe sem idéztél,
Titkunk titok és a pörünk pihen
És multjaink dermedik a Napot.

Ha azt mondom: mégis te vagy a Kezdet,
Látom, ahogy a homlokodon
Ezer gyanú méltó fájdalma reszket
S hogy a szemed távolban is bezárod.

S én künnrekesztve dideregve várok
És félek is, hogy a szemedbe fogadsz.

Nagyon látsz majd és kegyelem nélkül látsz
És könnyeiddel vegyülve megtudom,
Hogy kit siratsz, mit siratsz, meddig
Félsz még és miért kell neked félned.

Jaj, az a május, ez az Élet,
Jaj, mi két ember, akik félünk,
Holott titkunk miénk s a bátraké a Sors.

Olyan csodásan kezesek a titkok,
Fogózzon a szivembe a szived
S ne átkozz semmit, ami elmult
S úgy várd a késő üdvösséget.

Az elfáradt szivek is szépek
S áldottak az ölelő zokogások.

És meg ne ríkasson a levelem
S a május: ne sírj, mert sirok én.

Elemzések

A versem természettudományos szempontból értelmezve nagyon kevés információt tartalmaz, amelyek kapcsolódhatnak a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel. A vers inkább az emberi érzelmekre és a múltra összpontosít, semmint a természeti jelenségekre vagy tudományos felfedezésekre.

Az egyik olyan rész, amely kapcsolódhat a természettudományhoz, a "májusi nap" megemlítése. A természettudományokban a naprendszer és az égitestek tanulmányozása központi szerepet játszik. Az évszakok közül a tavasz és a május a napsütéses, meleg idővel, a növények virágzásával és a természeti újjászületéssel kapcsolatos, ami összefügg a nap és a Föld közötti kapcsolattal.

Másik érdekes rész a versben az, amikor a szerző azt mondja: "Ha azt mondom: mégis te vagy a Kezdet". Ez kapcsolódhat ahhoz a csodálatos felfedezéshez, hogy az összes élőlény egy közös ősből származik, és az emberi élet, valamint az evolúció Kezdetét egyetlen közös ősben találhatjuk meg.

Azonban, többnyire a vers az emberi érzelmekre, a szerelmi bánatra és az emlékezésre összpontosít, nem pedig a természeti vagy tudományos felfedezésekre. Így összességében nem tekinthetjük a mai természettudományos felfedezésekkel összefüggésbe hozható költeménynek.

Ady Endre "Könyörgő, májusi levél" című verse az irodalomtörténet szempontjából több fontos összefüggést mutat mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban.

Az első fontos összefüggés a versek lírai jellege. Ady Endre verseiben gyakran találkozunk lírai hangvétellel, erős érzelmi kifejezéssel és személyes vallomásokkal. Ez a vonás magyar irodalomban is jellemző, például József Attila vagy Kosztolányi Dezső verseiben is fellelhető. Ugyanakkor a líra az egész világirodalomra jellemző műfaj, számos nemzetközi költő is hasonló stílusban alkotott, például William Wordsworth vagy Edgar Allan Poe.

A második összefüggés a versek tematikája. "Könyörgő, májusi levél" a szerelmi érzelmekre, az elvesztett boldogságra és a reménytelenségre fókuszál. Ez a témaválasztás magyar irodalomban is gyakori, például Petőfi Sándor vagy Ady Endre más verseiben is megtalálható. Ugyanakkor a szerelem és az elveszett boldogság témája nemzetközi szinten is gyakran megjelenik a költészetben, például Emily Dickinson vagy Lord Byron műveiben.

A harmadik összefüggés az alkalmazott képi világ. Ady Endre verseiben gyakoriak a szimbolikus és meglepő képek, amelyek segítik az érzelmek kifejezését. Ez a képfelhasználás és a képi szóhasználat magyar irodalomban is jellemző, például Tóth Árpád vagy Juhász Gyula verseiben is fellelhető. Ugyanakkor a képalkotás és az eredeti hasonlatok használata az egész világirodalomban megtalálható, például Pablo Neruda vagy Sylvia Plath költészetében.

A negyedik összefüggés a verse formai megjelenése. Ady Endre versei gyakran szabálytalan struktúrával, törékeny ritmussal és rímek nélkül íródnak. Ez az elrendezés a magyar avantgárd irodalomban is gyakran alkalmazott eszköz, például Babits Mihály vagy Kosztolányi Dezső verseiben is megtalálható. Ugyanakkor a szabad versek elterjedtek a világirodalomban is, például Walt Whitman vagy T.S. Eliot műveiben.

Ezen összefüggések alapján elmondhatjuk, hogy "Könyörgő, májusi levél" Ady Endre magyar költészeti hagyományainak és a nemzetközi szépirodalom általános irányzatainak egyaránt megfelelő verse. A költemény az egyéni érzelmeket és a lírai hangulatot tartalmazza, szimbolikus és meglepő képekkel teli, formailag pedig szabálytalan struktúrával rendelkezik.

Ady Endre "KÖNYÖRGŐ, MÁJUSI LEVÉL" című verse teológiai szempontból is értelmezhető. A versben vallásos motívumokat, vallási képeket és isteni hivatkozásokat találunk, amelyek behatóbb elemzésével kapcsolatba hozhatjuk a bibliatudományt, patrisztikát és skolasztikát.

A vers első soraiban („…Je sais ton coeur, mon coeur...”) Istenre utaló hivatkozást találunk. Ez az isteni szereplő hozzákapcsolható a Bibliában gyakran szereplő Isteni Prófétiumokra és Isten jeleire. A következő sorokban Ady a szívét egy leíró képpel az alkonyi kékbe burkolt, de szomorú, bágyadt irású májusi napra hasonlítja. A patrisztika szemszögéből ebben az összefüggésben gondolkodva az isteni megváltás és eredet témái merülhetnek fel, amelyekkel kapcsolatban különböző teológusok teorizáltak.

A vers további részében Ady arról ír, hogy levele elérkezésekor már virradóra járna, és a betűk félénk és fakuló betűi miatt nem valósulhatna meg az üzenet átadása. Ez szimbolikusan az emberi kommunikáció és megértés korlátaira utalhat, amelyeket Isteni kommunikációnak is értelmezhetünk a Bibliával kapcsolatban. A skolasztika szemszögéből ez az emberi értelem korlátaihoz és hiányosságaihoz kapcsolódhat.

A versben Ady azt is megfogalmazza, hogy ő maga az Istentől kapott titkot szeretne küldeni, amely az ő és a szerelme közötti kapcsolatra mutat. Ettől az isteni titoktól függ a saját sorsa, és az isteni titok és sors kategóriáiban gondolkodik. Ebben az összefüggésben a patrisztika neves gondolkodóinak teológiája, például Szent Ágoston tanítása arról, hogyan nyilvánul meg az Isteni terv az emberi életben.

A versben Ady további vallásos képekkel és motívumokkal dolgozik, például a májusra való utalással. Ebben a részben felmerülhet a skolasztika filozófiája, amelyben a természetfölötti és természetes világ közötti kapcsolatok szerepelnek. Az isteni teremtés és irányítás hatással van az emberek életére és sorsára.

A vers végén Ady arról beszél, hogy az elfáradt szív is szép, ami vallási és etikai vonatkozásokkal is felérhet. A vallásosságban, különösen a patrisztikus és skolasztikus nézetekben, előtérbe kerülhet a megbocsátás és az elfogadás fontossága.

Összességében Ady Endre "KÖNYÖRGŐ, MÁJUSI LEVÉL" című verse több teológiai vonatkozást is rejt. A bibliatudomány, patrisztika és skolasztika szemszögéből elemzetve lehetőség nyílik a vallási és teológiai célok és témák összefüggéseinek felfedezésére.