Ifjú szivekben élek s mindig tovább,
Hiába törnek életemre
Vén huncutok és gonosz ostobák,
Mert életem millió gyökerű.

Szent lázadások, vágyak s ifju hitek
Örökös urának maradni:
Nem adatik meg ez mindenkinek,
Csak aki véres, igaz életű.

Igen, én élni s hóditani fogok
Egy fájdalmas, nagy élet jussán,
Nem ér föl már szitkozódás, piszok:
Lyányok s ifjak szivei védenek.

Örök virágzás sorsa már az enyém,
Hiába törnek életemre,
Szent, mint szent sír s mint koporsó, kemény,
De virágzás, de Élet és örök.

Elemzések

A vers irodalomtudományi szempontból értékelve, néhány összefüggést említhetünk mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

1. Stílus és forma: A vers Ady Endre alkotói stílusának és formájának sajátosságait mutatja. Ady szabadvers-író volt, ami azt jelenti, hogy a versszakokat nem kötik a hagyományos rímelési és ritmikai szabályok. Ez a modern versforma a 20. századi lírában terjedt el, és hatással volt más nemzetközi költőkre is, például T. S. Eliot-ra és Ezra Pound-ra.

2. Tartalom és mondanivaló: A vers tartalmi elemei az ifjúság erejét és vitalitását fejezik ki, valamint az élet elkötelezettségét a szabadság és az élet élvezete iránt. Ez az életöröm és a lázadás témája olyan költőkben és írókban is megtalálható, mint Arthur Rimbaud vagy William Blake.

3. Ady sajátosságai: Ady Endre mint író gyakran használta a szimbólumokat és erős képeket, amelyekkel érzelmi és értelmi hatást ért el a verseiben. Ez a módszer a modernista irodalomban is megtalálható, például James Joyce vagy Virginia Woolf műveiben.

4. Politikai és társadalmi kontextus: A versek azonban nemcsak az egyéni érzelmeket és élményeket fejezik ki, hanem gyakran kapcsolódnak a kor társadalmi és politikai eseményeihez is. Ady Endre életműve a 20. századi Magyarországnak a nők jogaiért, a demokráciáért és az ország függetlenségéért folytatott küzdelmeivel kapcsolatos eseményekkel fonódik össze.

5. Recepció és hatás: Ady Endre művei jelentős hatással voltak a kortárs és a későbbi magyar irodalomra és kultúrára. Verseinek újító jellege és az általa kifejezett érzelmi, társadalmi és politikai üzenetek egyesek számára forradalmiak voltak. Hatását nemcsak a magyar szépirodalomra lehet megfigyelni, hanem a nemzetközi kortárs irodalomra és költészetre is, mivel több külföldi író és költő is inspirálódott Ady műveiből.

A vers alapvetően az ifjúságot és a benne rejlő potenciált, életenergiát állítja középpontba. A költő azt sugallja, hogy az ifjú szívekben létezik valami, ami ellenállhatatlan, és amelyet sem a vén huncutok, sem a gonosz ostobák nem képesek elpusztítani. Ezzel a verssel Ady Endre a természettudományos felfedezések és ismeretek hatását hozza összefüggésbe az emberi szívekkel.

Az első sorban található "gyökerű" kifejezés arra utal, hogy az életünknek mély, megalapozott alapjai vannak, mint egy növénynek a gyökerei. A modern biológia, különösen a genetika, felfedezései rámutattak arra, hogy az emberi életnek genetikai alapjai vannak, amelyek származnak és továbbörökülnek az elődök örökítőanyagából.

A második versszakban előkerülő "vágyak" és "ifju hitek" szintén kapcsolatba hozhatók a pszichológia és az agykutatás területével. A tudomány ma már nagyobb figyelmet fordít a mentális egészségre és a belső motivációkra, valamint az emberi viselkedés és gondolkodás feltérképezésére. A vágyak és a hitek fontos tényezők lehetnek az emberek életében és cselekedeteiben.

A harmadik versszakban a költő "hóditani fogok" kifejezése arra utal, hogy az ifjú szív képes meghódítani a nehézségeket és győzedelmeskedni a kihívások felett. Ez összefüggésbe hozható a tudomány felfedezéseivel az emberi elme erejéről és az emberi kitartásról. Az agykutatás például kimutatta, hogy az emberi agy képes új kapcsolatokat és új útvonalakat kialakítani, így képes az új készségek megtanulására és az új kihívásokkal való megbirkózásra.

A negyedik versszakban a "virágzás" képe jelenik meg, amely az élet és az örökös változás szimbóluma. A biológia és az ökológia kutatásával ma már egyre jobban megértjük az élő organizmusok és az ökoszisztémák állandó változását és fejlődését. Az emberek életciklusa is tele van változásokkal és fejlődéssel, és ez a vers azt sugallja, hogy ez az életfolyamat mindig örök és virágzó marad, akár a természetben is.

Összességében tehát Ady Endre versében az emberi szívek vitalitása és ereje egybeolvad a természettudomány legfrissebb felfedezéseivel. A genetikától a pszichológiáig és az agykutatásig terjedő tudományos területek mind olyan perspektívákat nyitnak meg az emberi szívek és az élet végtelen sokfélesége iránt, amelyeket a költő a verseiben megénekel.

A vers teológiai szempontból olyan kérdéseket és témákat vet fel, mint az élet értelme, a hit, a megpróbáltatások és a halál.

A Biblia tudománya szempontjából az alábbi összefüggések fedezhetők fel:
- Az örök élet: A versben megjelenő ifjú szívekben való élet állapota hasonló lehet az örök élet fogalmához a Bibliai tanításban. Az, hogy Ady tovább él ifjú szívekben, azt sugallhatja, hogy az emberi élet nem merül ki a halállal, hanem folytatódik valamilyen formában.
- Az élet védelme: A versben megjelenő "lyányok s ifjak szivei védenek" által megjelenik a gondolat, hogy az élet védelme, megmentése más emberek által valósulhat meg, ami hasonlíthat az Isten szeretetére és kérésére az emberi élet védelmére.
- Az élet és a halál ellentéte: A versben megjelenik a halál elkerülhetetlensége, amikor Ady azt mondja, hogy "Hiába törnek életemre". Ezzel párhuzamosan, az élet és a halál közötti ellentét képe mindvégig jelen van, ugyanakkor az élet folytatódik.

A patrisztika nézőpontjából az alábbi összefüggések fedezhetők fel:
- Az ifjú hitek: A versben megjelenő "Szent lázadások, vágyak s ifju hitek" kifejezés patrisztikus értelemben vallási vagy spirituális útkeresést is jelenthet, ami az ifjúság időszakára jellemző. Itt az ifjúság mint az újjászületés, a hit átalakulása vagy megszületése is megjelenhet.
- Az élet és az istennel való kapcsolat: A versben az "Élet és örök" kifejezéssel lehet utalni az istennel való kapcsolatra és az örök élet lehetőségére, amit a patrisztikus gondolkodás hangsúlyozottan képvisel.

A skolasztika nézőpontjából az alábbi összefüggések fedezhetők fel:
- Az élet értelme és érteleme: A versben a "Szent, mint szent sír s mint koporsó, kemény" rész lehet utalni arra, hogy az élet értelme a skolasztikus gondolkodás szerint a halálban, a végességben rejlik, azaz az életnek az a célja, hogy az ember felkészüljön az örökkévalóságra és megtalálja életének értermét.
- A megpróbáltatások jelentősége: A versben Ady megemlíti a "hiába törnek életemre" kifejezést, ami arra utal, hogy az élet minden próbára, nehézségre felkészít és azaz az élet során megpróbáltatásokkal szembesülve fejlődik az ember.

Ezen kívül más teológiai nézőpontokat is értelmezhetünk a versben, mint például az emberi szabadság, az isteni kegyelem és az emberi elkötelezettség kapcsolatát, vagy az élet és a művészet kapcsolatát.