Hatvany Lajosnak küldöm szeretettel
és hálával azért, mert szeret, bánt és félt.

Minek a tanács, jóslat, aggodalmak?:
Gesztusaim élnek, míg meg nem halnak
S életemnek csak nézői a maiak.

Messziről és messzire megy ez élet
S csak: élet ez, summája ezrekének,
Örök, magyar határ-pör, meg nem szakadott.

S életük ez a mérsékelt csodáknak,
Mikben mégis ős állandóság vágtat,
Hunn, új legenda, mely zsarnokin életik.

Másolja ám el életét a gyönge,
Fúrja magát elélten a göröngybe,
Voltom, se végem nem lehet enyhe szabály.

Ha ki király, Sorsának a királya,
Mit bánom én, hogy Goethe hogy csinálja,
Hogy tempóz Arany s Petőfi hogy istenül.

Nekem beszédes költő-példák némák,
Sem a betelt s kikerített poémák,
Sem a mutatványos fátum nem kenyerem.

Bennem a szándék sok százados szándék,
Magyar bevárás, Úrverte ajándék
S lelkem: példázat, dac-fajok úri daca.

Zsinatokat doboltam, hogyha tetszett
S parancsoltam élükre seregeknek
Hangos Dózsát s szapora Jacques Bonhomme-ot.

Százféle bajnok mássá sohse váltan,
Ütő legény, aki az ütést álltam:
Így állva, várva vagyok egészen magyar.

Vagyok egy ágban szabadulás, béklyó,
Protestáló hit s küldetéses vétó:
Eb ura fakó, Ugocsa non coronat.

Ki voltam öreg grammás-diák korban,
Égnek lendülten s százszor megbotoltan,
Külön jussom: vénen is diák lehetek.

Kalapom, szűröm, szivem förgetegben,
Nézik a vihart, hogy ki bírja szebben
S visszapattog róluk jég, vád és szidalom.

Külön alkuja lehet a Halállal,
Akit, amikor milliókat vállal,
Nem bámitott az Élet sok, új kapuja.

A tolakodó Gráciát ellöktem,
Én nem bűvésznek, de mindennek jöttem,
A Minden kellett s megillet a Semmisem.

Én voltam Úr, a Vers csak cifra szolga,
Hulltommal hullni: ez a szolga dolga,
Ha a Nagyúr sírja szolgákat követel.

Elemzések

A vers teológiai szempontból több értelmezésre is lehetőséget ad. Az alábbi elemzésben a bibliatudományi, patrisztikai és skolasztikai nézőpontok mellett más szempontokat is figyelembe veszünk.

Bibliatudományi nézőpont:
A versben megjelennek a végső kérdések és az emberi élet múlékony volta. A "gesztusaim élnek, míg meg nem halnak" kifejezés azt sugallja, hogy az emberi cselekedetek és élet fontosak, de idővel elmúlnak. Az "élet" és az "életük" szavak pedig utalnak az emberek tömegére és az élet múlhatatlanságára. Patrisztikai és biblikus gondolkodásmód szerint az emberi élet rövid és múlékony, de örök életre vágyunk Isten országában.

Patrisztikai nézőpont:
A versben megjelenik a megváltó Krisztus és a bűn eredete. Az "Úrverte ajándék" és a "protestáló hit" kifejezések arra utalnak, hogy a költő személyes küldetésének fontos része a bűn megvetése és a Krisztusba vetett hite. A "Zsinatokat doboltam" sorok utalnak az egyházi tanácsokra és az eszmecserékre, melyek az egyház szervezettségének részét képezik.

Skolasztikus nézőpont:
A versben felfedezhető a skolasztika korának filozófiai alapjai. Az "élet" és a "zsinatokat doboltam" kifejezések utalhatnak a skolasztikus filozófusok élénk érdeklődésére az élet és az egyház struktúrájának vizsgálata iránt. Az "Úrverte ajándék" és a "protestáló hit" pedig a vallási tapasztalatok és elvek vizsgálatát és megértését mutatja.

Egyéb szempontok:
A versben a versszöveg általános értelmezésén túl hangsúlyozódhatnak a költő személyes élményei és gondolatai is. Ady Endre önmagát ismeri el mint "magyar" és "ívó" személyiséget, akinek a szándéka és a szakadatlan várakozása a magyar karakterre és küldetésre utal. A "voltom, se végem nem lehet enyhe szabály" kifejezés azt sugallhatja, hogy Ady az egyéni életben történő változások fontosságát hangsúlyozza.

Összességében a vers teológiai szempontból a végső kérdéseket és az emberi élet múlékony volta jelentőségét hangsúlyozza. A bibliatudomány, a patrisztika és a skolasztika nézőpontjai mellett más értelmezési lehetőségeket is figyelembe véve a vers a személyes hit és az egyéni küldetés fontosságát is kifejezi.

A vers természettudományos szempontból több részletet is tartalmaz, amelyek a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel összefüggésbe hozhatók. Az alábbiakban részletesen elemezzük ezeket.

1. "Minek a tanács, jóslat, aggodalmak?" - A modern természettudományban az előrejelzések és jóslatok fontos szerepet játszanak. Az időjárás-előrejelzések, a klímamodellek és más területek próbálják megjósolni a jövőt és felkészülni az esetleges aggodalmakra.

2. "S életemnek csak nézői a maiak." - A mai természettudósok és kutatók megfigyelőként tekintenek az előző generációk által végzett munkára és felfedezésekre. Ők folytatják a kutatást és építik tovább a korábbi eredményekre.

3. "Örök, magyar határ-pör, meg nem szakadott." - A földrajzi határok és határviták többek között a geológiai folyamatokkal és a természeti erőforrásokkal is összefüggenek. A modern geopolitikában még mindig fontos szerepet játszanak a határok és a természeti erőforrások szétosztása.

4. "S életük ez a mérsékelt csodáknak, Mikben mégis ős állandóság vágtat, Hunn, új legenda, mely zsarnokin életik." - Az élet kutatása során újabb és újabb csodák jönnek napvilágra a természettudomány szempontjából. Az új felfedezések segítenek megérteni az élet ős állandóságát és az evolúció folyamatát.

5. "Vagyok egy ágban szabadulás, béklyó, Protestáló hit s küldetéses vétó" - Az emberi tevékenység hatása a környezetre, a szabadság és a környezetvédelem témái is aktuálisak a mai természettudományban. Az erre épülő kutatások és a környezetvédelmi intézkedések a fenntarthatóságot célozzák.

6. "Akit, amikor milliókat vállal, Nem bámitott az Élet sok, új kapuja." - A modern orvostudományban és biotechnológiában olyan új kapuk nyílnak meg, amelyek lehetővé teszik az emberek számára a hosszabb és egészségesebb életet. Az orvosi kutatások és a gyógyszerfejlesztések megszámlálhatatlan embert érintenek.

Ezek a részletek csak néhány példa azokra a természettudományos kapcsolódásokra, amelyek a versben megtalálhatóak. Az Ady Endre által felvetett kérdések és gondolatok a természettudomány legfrissebb felfedezéseihez és összefüggésekhez még további kapcsolódásokat is felvethetnek.

Ady Endre "Hunn, Új Legenda" című verse az irodalomtudományi szempontból számos érdekes összefüggést és témákat vet fel mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban.

A vers kezdésében található idézet "Hatvany Lajosnak küldöm szeretettel és hálával azért, hogy szeret, bánt és félt" jelzi, hogy a vers egy bizonyos személyhez, Hatvany Lajoshoz szól, aki fontos szerepet játszott a költő életében. Az ajánlás és a közvetlenség személyes kötődést ad a versnek.

A vers első része arra utal, hogy a költő életét nem befolyásolják mástól kapott tanácsok, jóslatok vagy aggodalmak. Gesztusaink és tetteink hatnak még akkor is, amikor már nincsünk. Ez a gondolat a művészi alkotások általános témája, amely a költői alkotás erejét és hatását feszegeti.

A költő utal egy olyan életre, amely messzire és messzire megy. Ez az élet azonban a magyar határ-pör, azaz a magyar társadalmi viszonyok állandó vitáinak, ellentmondásainak és feszültségeinek a része. Ez arra utal, hogy az alkotás az adott kor társadalmi, politikai és kulturális környezetével szorosan összefügg.

A versben megjelenik az "új legenda" kifejezés, amely a történelemhez, mitológiai és legendás történetekhez való kapcsolódást jelzi. Az "új legenda" az életben zsarnokként jelenik meg, ami utalhat a magyar történelem során tapasztalt zsarnokságokra vagy a 20. századi politikai és társadalmi kihívásokra.

A következő rész arról beszél, hogy a gyengék csak másolják az életet, de nem találnak benne értelmet vagy beteljesülést. A versben megjelenik a göröngybe fúródás motívuma, amely a nehézségekre, akadályokra való utalást jelenti. Ez hasonló az irodalomtörténetben is előforduló romantikus vagy szimbolista motívumokhoz.

A költő figyelmen kívül hagyja, hogy más költők hogyan alkotnak vagy milyen szabályokat követnek. A versben megjelenik Goethe, Arany vagy Petőfi neve, akik jelentős költők a magyar és nemzetközi irodalomban. A költő azonban hangsúlyozza, hogy nincs szüksége "beszédes költő- példákra", hanem egyedi, jellegzetes hangot kíván megteremteni.

A versben megjelenik a szándék, a diák kor, a küldetéses vétó vagy a dac motívuma, amelyek tipikus témák a költői alkotásokban. Ezek a motívumok egyéniségének, meggyőződésének és küldetésének a kifejeződését szolgálják.

A versben említést tesz a költő a múltról és az ottani eseményekről. Ezzel utal a múltbeli történelmi események fontosságára és arra, hogy az irodalom és a költői alkotások által ezek az események újraélednek és hatnak a jelenre.

A versben többször megjelenik a vers és a költészet különleges szerepe, amelyet a költő úgy jelenít meg, mint az élet irányítóját és alakítóját. A versben a költő úr és a vers a szolga, ami a költő által teremtett világot jelenti.

A versekben található idézetek és utalások, a művész és költői szerep, valamint a magasztos gondolatok és motívumok az irodalomban gyakran előforduló témák és jelenségek. Ez a vers tehát számos összefüggésben áll az irodalom történetével és más irodalmi alkotásokkal.