Ady Endre "Egy koporsó felett" című verse teológiai szempontból megvizsgálva több értelmezést is nyerhet. Az egyes szakaszokhoz kapcsolódóan a bibliai tartalmak, patrisztika és skolasztika nézőpontjai is fontos szerepet játszhatnak a verselemzés folyamatában.
A vers első sorában az érzéki tapasztalatok érzékeltetése áll, amikor a nóta a virágról szól. Azonban az a virág, amiről beszél, elfonnyadva hull a porba. Ez a képzavar arra utal, hogy az érzéki élmények bukása, a halál és veszteség megjelennek a versben. Ez a halál és veszteség témája jár össze azzal a "nagy tudattal", amely Ady Endre szerint megszállja. Ez a megfogalmazás teológiai értelemben arra utalhat, hogy vallásos kérdésekkel és tapasztalatokkal foglalkozik a vers.
A vers további részeiben Ady Endre a rongy-falakra utal, amelyekre kivetíti az ifjúság elvesztését és álmait. Az ifjúság és az álmok temetése szimbolikusan az emberi élet múlandóságát és az elmúlást jelképezi. Ez a tematika visszavezethető a bibliai szövegekre, amelyek beszélnek az elmúlásról és a halálról, valamint a patrisztika és skolasztika nézőpontjára is, melyekben az emberi élet múlandóságát és az örök élet reményét hangsúlyozzák.
A vers utolsó sorai a gyermek-asszonyra való utalásokkal zárulnak, aki szegény és rajongó. Ez a leírás az emberi személyiség képződményeire utal, amelyek vallásos és spirituális tapasztalatokon keresztül formálódnak. Ezek a tapasztalatok fókuszálhatnak az isteni szeretetre, a reménységre és a megbocsátásra, amelyeket a teológia is hangsúlyoz.
A vers tehát a múlandóságot, a halált és a vallásos tapasztalatokat ötvözi. A bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjai mind segíthetnek azoknak az összefüggéseknek és jelentéseknek a feltárásában, amelyek a versben rejtőznek. A teológiai elemzés ezen perspektívák felhasználásával segíthet a vers mélyebb megértésében és azon filozófiai és vallási kérdések körüljárásában, amelyek az Ady Endre művében jelennek meg.