Gyáván, miként illik a vénhez,
Szegény, fáradt, félénk poéta
Valami nagy dolgot megkérdez,
Avas, bánatos dolgot.

Lesz, mozog és elfogy az ember.
Itt egy nagy Valaki kormányoz.
Nem látni őt emberi szemmel,
De itt van és kormányoz.

Ha elfogyunk, hát miért jöttünk?
S ha jöttünk már, miért a nagy gond?
Miért a sok bús bölcs közöttünk?
Itt valaki kormányoz.

Itt: van egy legnagyobb Valóság,
Ez valami szent, rendetlen rend
S az élet egy régi adósság,
Amelyet le kell róni.

Az élet egy régi, rossz emlék
S az a nagy Valaki akarja,
Hogy az eszéből ki ne essék
Emléke egy köd-multnak.

Itt nem segít templom, imádság,
Fogadja el sorsát az ember.
Ne várja, hogy mások megváltsák:
Szenvedjen és haljon meg.


Elemzések

Ady Endre "Egy avas kérdés" című verse irodalomtudományi szempontból több fontos összefüggést is feltárhat. Először is, a vers a magyar szépirodalom részeként értelmezhető, és Ady Endre jellegzetes stílusát tükrözi. A versben jelen van az elvontság és a szimbolikus nyelvezet, amelyek Ady Endre líráját jellemzik.

A verse továbbá kapcsolódik a nemzetközi szépirodalomba is. A versben megjelenő keresés, a fáradtság és a veszteség témája az emberi létezés és a világunk alaptalan jellegének általános ábrázolása, ami számos más irodalmi műben is megjelenik. A verse kapcsolódik az abszurd irodalomhoz, amely a 20. században jelent meg, és az élet értelmetlenségét, a lét lényegének kétségeit kérdőjelezi meg. Az élet elillanásának és a fáradtság tematikája az egész emberiség számára általános és időtlen.

A versben megjelenő vallásos utalások és kérdések kapcsolatba hozhatók a bibliai irodalommal is. Az élet értelmetlenségének kérdése és az emberi létezés alapvető problémái a bibliai könyvekben is előfordulnak. Az élet adósságának képe pedig a keresztény eszkatológia gondolataira utalhat, miszerint az embernek tartozása van az isteni mögöttes rendezettség felé.

Az élet nagyvárosi témája és a közösségi szerepek problémája pedig a naturalizmus és a modernizmus irodalmához köthető. A városi mindennapok rideg valósága és az egyén elveszettsége ezekbe az irányzatokba illő ábrázolási módszer. Ugyanakkor a verse ezt a témát egyéni hangon és stílussal közelíti meg, ami Ady Endre művészi egyéniségét jelzi.

Összességében tehát Ady Endre "Egy avas kérdés" című verse számos irodalmi és tematikus kapcsolatrendszert tartalmaz mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén. A verse a magyar irodalom részeként értelmezhető, de kapcsolódik az abszurd irodalomhoz, a bibliai irodalomhoz, valamint a naturalizmus és modernizmus áramlataihoz is.

A vers teológiai szempontból az emberi lét, a teremtés és az isteni gondviselés kérdéseivel foglalkozik. Ady Endre gyáván és félénken kérdez, de valami nagy dolgot, avas és bánatos dolgot. Ez utalhat arra, hogy a kérdés, amit feltesz, komoly és talán fájdalmas tapasztalatok vagy kétségek eredménye.

A vers második részében Ady az emberi élet mozgékonyságára és múlékonyságára utal, azt mondva, hogy az ember itt van, és valaki irányítja. Ez a Valaki, aki kormányoz, bár emberi szemmel nem látható, mégis jelen van és befolyásolja az eseményeket. Ez az isteni gondviselés fogalma, mely szerint az életünk meghatározott ereje és iránya van.

A következő rész arra a kérdésre reflektál, hogy miért jöttünk ide, amikor mégis itt vagyunk mi mindennel szembesülünk. Miért kell megtapasztalnunk az élet nehézségeit és az emberek közötti szenvedéseket? Ezeket a kérdéseket itt valaki kormányozza, azaz Isten vezérli az eseményeket és tervezi az emberi életet.

A vers következő részében a legnagyobb Valóságról beszél, ami valami szent és rendetlen rendet képvisel. Ez lehet az isteni szeretet és igazságosság rendszere, amely alapján az emberi élet és tevékenység elrendeződik. A vers utal arra, hogy az élet egy régi adósság, amelyet le kell róni. Ez azt jelenti, hogy az embernek felelőssége van az életéért és cselekedeteiért, és ezekkel tartozik valakinek vagy valaminek.

Az utolsó rész azt sugallja, hogy az élet rossz emlék, amelyet az istenség akar, hogy ne felejtsünk el. Itt azt mondja, hogy a templom és az imádság nem segítenek, az embernek elfogadnia kell a sorsát. Ez utalhat a vallás és a vallási intézmények korlátaira, és azt sugallja, hogy az embernek saját szenvedését és halálát kell elfogadnia.

A bibliatudomány szempontjából a vers olyan teológiai kérdéseket érint, mint az emberi teremtés célja, az isteni gondviselés, a szenvedés és halál jelentése, valamint az emberi szabad akarat és felelősség. A patrisztika szempontjából a vers felvetheti a szabad akarat és az isteni kegyelem viszonyát, valamint hogy az emberi élet értelme és célja Istennel való kapcsolaton keresztül érhető el. A skolasztika nézőpontjából pedig a versben megjelenő kérdések és témák összefüggésbe hozhatók a hit és okosság, valamint a természeti törvény és isteni kinyilatkoztatás viszonyával.

Ez az Ady Endre vers természettudományos szempontból kitekintést nyújt számunkra az emberi lét mélyebb kérdéseire. A mai természettudomány legfrissebb felfedezései és gondolatai a következőkkel hozhatók összefüggésbe ebben a versben:

1. Az emberi élet véges és múlékony: A vers kezdetén Ady rámutat, hogy az ember élete véges és "el fog fogyni". Ez a felismerés a természettudomány körébe tartozó öregedés és halál folyamatával, valamint az emberi test anyagi korlátjaival kapcsolatban áll.

2. A nagy Valaki által vezérelt világ: Az emberi élet kérdései és sorsa a versben egy "nagy Valaki" irányításától függnek, aki láthatatlan az emberi szem számára, de jelen van és irányít. Ez az elképzelés kapcsolódhat a modern fizika és kozmológia területén megfigyelt szabályosságokhoz és az univerzum "nagynak" vagy "valakinek" tulajdonított létérzéséhez.

3. Az élet értelme és a szenvedés: Ady feltett kérdése, hogy miért jöttünk az életbe, miért van szükség a nagy gondra és miért kell szenvednünk. Ezek az emberiség életének alapvető kérdései, amelyekhez a természettudomány és a filozófia is keres választ. A környezeti hatások, az evolúció és az emberi viszonyulások részei lehetnek a szenvedés és az értelmetlenség feltárásának.

4. Az élet rejtett rendje: A versben említett "legnagyobb Valóság" leírása valami "szent, rendetlen rend"-ről szól, amely az élet alapját képezi. Ez a fogalom a természettudomány legfrissebb felfedezéseivel, például a kaotikus rendezettséggel, a kvantumfizikával és az ősrobbanás elméletével kapcsolatos ismeretekre utalhat.

5. Az élet értéke és az elkerülhetetlen halál: Az élet az emlékeink összessége, amelyeket "le kell rónunk" vagy "rónunk" az életben. Ez a gondolat arra emlékeztet, hogy az életünk közbenjárásával vagy vállalása közvetlenül összefügg az emberi tapasztalattal és emlékeivel, amelyek a modern neurobiológia és az elhalálozott személyek emlékét kutató tudomány területére utalnak.

Végül Ady rámutat arra, hogy a templomok és ima nem segítenek az emberi sors elfogadásában és beteljesítésében. Inkább az ember feladata elfogadni a sorát, és megélni mindazt, amit az élet kínál neki. Ez az álláspont összecseng a modern pszichológiával, amely arra ösztönzi az embert, hogy maga vállalja a felelősséget az életéért és szenvedéseért.

Összességében a vers a természettudomány legfrissebb felfedezéseivel összefüggésben megfogalmazott gondolatokat tartalmaz az emberi élet és lét értelmével kapcsolatban. A természettudományi ismeretek és gondolatok összekapcsolásával az emberi tapasztalat mélyebb szintjeit tárja fel, és rámutat a világ és az ember összetettségére és titkaira.