Uram! Szinházad rég felépitéd,
Immár látott az sok, sok ezred évet,
De darabod nem újult semmiképp,
A neve egy, a célja egy: az élet.
Rossz a darab, bocsáss meg, óh, uram!
A díszlet régi, színtelen, kopott,
A morál: jaj a jóknak, nagyoknak,
A hitványak csupán a boldogok.

Uram! Mi játsszuk híven szerepünket,
Sírunk, nyomorgunk, mert így rendeléd el,
Tűrjük, hogy kifütyölnek bennünket,
Pedig mi játszánk lelkesedve, hévvel,
De már a játék elég volt... elég...
A szívnek egyszer meg kell nyílnia:
Darabod hitvány, nem hozzád méltó,
Lelket mészárló, rossz comoedia!...


Elemzések

Ady Endre DIVINA COMOEDIA című versét irodalomtudományi szempontból elemzve megfigyelhetjük, hogy az első négy sorban a költő állást foglal a színház világával kapcsolatban. A vers hangvételéből és a szavak használatából arra következtethetünk, hogy Ady nem elégedett a színház jelenlegi állapotával. A vers folytatásában bemutatja a darabot, amelynek díszlete régi és kopott, a morálja pedig a jók és a boldogok elnyomásáról szól.

Azonban ezt követően a versben meghalljuk a szereplők hangját, akik a költő szerepében szólalnak meg. A szereplők panaszkodnak, hogy bár hűségesen játszák szerepüket, mégis elnyomják őket és kifütyülik a közönség részéről. A vers végén pedig a szereplők véleményét ismerve Ady már maga is bírálja a darabot és azt mondja, hogy nem méltó a nevéhez és a lelket is mészárolja.

Elemzve a verset a magyar irodalmi hagyományokban Ady Endre művészete a szimbolizmushoz közelíthető. Az ő verseiben gyakran jelenik meg a lázadás, a társadalomkritika és a szerelem őszintesége. A DIVINA COMOEDIA című versben is érezhető a lázadás és a kritika, amelyet az Ady sajátos hangvétele és a szavak használata erősít.

A nemzetközi szépirodalomban pedig Ady Endre művészete a modernizmus jegyeit is magában hordozza. A modernista irodalomban gyakran jelennek meg az újítások és az avantgárd elemek, amelyeknek célja az olvasók megrázása, a hagyományok feltörése és az új látásmód bemutatása. Ady művészete is megrázó és újszerű volt a korában, amit a DIVINA COMOEDIA című versében is érezhetünk.

Minden lehetséges összefüggést figyelembe véve, Ady Endre DIVINA COMOEDIA című versét irodalomtudományi szempontból úgy lehet értelmezni, mint egy lázadóan kritikus művet, amely a színház és a társadalom elnyomására reagál. A magyar irodalmi hagyományok mellett a modernizmus jegyeit is magában hordozza, ami a mű újszerűségét és megrázó erejét erősíti.

A vers természettudományos szempontból számos érdekes összefüggést mutat a mai legfrissebb felfedezésekkel. Az egyik ilyen összefüggés a vers elején található utalás a "sok, sok ezred év" múltjára. Ez arra utalhat, hogy az emberiség és a földi élet már sok millió évvel ezelőtt létezett, ami a mai geológiai és paleontológiai kutatások alapján igaznak tekinthető.

A versben említett "darab" kapcsán pedig a mai ökológiai helyzetekre gondolhatunk. A díszlet, amely régóta változatlan és kopott, a természeti környezetet jelképezheti, amelyet az emberi tevékenység sokszor igénytelenül és gondatlanul kezel. A morálról szóló rész pedig rámutathat a természeti erőforrások kizsákmányolására, a jó és rossz felcserélésére a gazdasági érdekek alapján.

A vers továbbá megemlíti a szereplők szenvedését és nyomorgását, valamint a kifütyüléseket. Ezek a problémák és a kiábrándultság a társadalmi egyenlőtlenségekkel, a gazdasági nyomorral és a közösségi elutasítással is kapcsolatba hozhatók. A mai pszichológia és szociológia kutatások is kimutatták, hogy a szegénység és a társadalmi elszigeteltség súlyos hatással van az egyén mentális és fizikai egészségére.

Végül a versben megjelenő kritika, hogy a darab hitvány és nem méltó a céljához, valamint a lelket mészárló jellegéről szóló megjegyzés, felidézheti a környezeti problémákat, például az éghajlatváltozás hatásait és az emberi tevékenység által okozott fajpusztulást. A tudomány mai eredményei és felismerései alapján tudjuk, hogy az emberi tevékenység jelentős hatással van a bolygónkra és az élővilágra, és a jövő generációk egzisztenciális veszélyben vannak.

Összességében a vers természettudományos szempontból egyfajta kritikát fogalmaz meg a mai világ problémáival és a természeti környezetünkkel kapcsolatban. Az emberiségnek fel kell ismernie, hogy a jelenlegi tevékenységünk hosszú távon fenntarthatatlan, és olyan változásokra van szükségünk, amelyek harmonikusabb kapcsolatot alakítanak ki a természettel.

Ady Endre "Divina Comedia" című versét teológiai szempontból elemezve több érdekes összefüggésre lehetünk figyelmesek. A vers a színház és az élet, valamint a pozitív és negatív morális szempontok ellentétjét állítja szembe egymással.

Elsőként érdemes megemlíteni a bibliai és teológiai vonatkozásokat a versben. Az "Uram" szóval való megszólítás és a "hitványak" és "boldogok" megjelenése utalhat a keresztény vallásra és a bibliai tanításokra. Az "Uram" megnevezése Istenre utal, aki a színház "felépítője". A darab "színtelen, kopott" díszlete és a "hitványak csupán a boldogok" morálja azt közvetíti, hogy a valóság és a színház világa nem mindig esik egybe, és a jók szenvedése a földi életben nem feltétlenül eredményezi a boldogságot.

A vers továbbá kapcsolódik a patrisztikus teológiához, amely az első három évszázad keresztény szerzőinek munkáit foglalja magában. Az "Uram" megszólítás, valamint a játékban részt vevő szereplők alázatos hozzáállása és elfogadása a sorsukkal kapcsolatosan a patrisztikus gondolkodásra utal, mely hangsúlyozza az alázatosságot és a szenvedés elfogadását Isten akaratából.

A skolasztikus teológia is releváns lehet a vers értelmezésében. A skolasztikusok olyan logikai érvekkel találták megválaszolhatónak a teológiai kérdéseket, amelyek kezdetben megoldhatatlannak tűntek. A versben azonban nem említenek konkrét logikai érveket, inkább a valóság és a színház világának ellentétét hangsúlyozzák, melynek hatása alatt a szereplők már nem hajlandók tovább játszani a "hitvány" darabban.

Az összefüggések mellett azonban más nézőpontokat is figyelembe kell venni. Például az irodalmi környezetben Ady Endre verseiben a szereplők gyakran szenvednek és kínlódnak, és a versben megjelenő elkeseredettség és fájdalom is az emberi szenvedést és kihívásokat fejezi ki, amelyek a világban valóságosak és érthetőek, függetlenül a teológiai összefüggésektől.

Egy másik érdekes megközelítés lehet a politikai és társadalmi szempontok figyelembevétele. Ady Endre versei gyakran árnyalt képet festenek a társadalom szereplőiről és a hatalmi viszonyokról. A "hitványak" és "boldogok" megjelenése az erősen negatív társadalmi hierarchiára való utalás lehet, ahol a rosszak uralkodnak és az alacsonyabb rétegek szenvednek.

Összességében a vers teológiai szempontból nézve a szenvedés és az elfogadás, valamint a morális és vallási kérdések problémáit feszegeti. Az összefüggések a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika szemszögéből lehetővé teszik, hogy mélyebb megértést nyerjünk a versben megjelenő témákról, de más nézőpontok, mint például az irodalmi vagy politikai is fontosak lehetnek a szöveg teljes felfogásához.