Csak szaladnál már ifjaid után,
Kezdenéd már soruk fiataloknak
S diadaloknak,
Kik ostorozva megvágyatnak hozzám:
Én elébed kárörvendésemet
Finom gúnyú, negédes arcon hoznám
S azután vége volna ennek is.

Szepegve amig mind elzokogod
Szerelmeidnek sok fuserált óhját,
Sok légióját,
Sovány szivem hogyan meghízna tőle
S elpityergett csalódásaid
Volnának az én életem tetője
S azután vége volna ennek is.

Talán majd még boldogságot hazudsz,
Ifjuságodnak illik a gonoszság
És illik hozzád
És illik nekem csömörült nézéssel
Nézni pattogó bokáidat:
Vajon kivel és vajon merre mész el?
Azután vége volna ennek is.


Elemzések

Ady Endre "Azután vége volna" című versében a teológiai elemzés alapvetően a bűn és megszabadulás, valamint az emberi sors és isteni akarat közötti kapcsolatra összpontosíthat. A vers végsõ soron a bűn és a gyötrelem által okozott elkeseredettséget és reménytelenséget fejezi ki, miközben egyfajta megbocsátás és megszabadulás után vágyakozik.

A vers kezdetén Ady arról beszél, hogy az ifjúság, az új generáció után vágyik, akik ostorozva és vágyakozva jönnek hozzá. Ez a vágy a Bibliában is megjelenik, amikor Isten új dologokat hoz létre és a megújulást, a bűnből való kiszabadulást képviseli. A patrisztikus teológia is gyakran beszél az emberi bűnről és a megváltás vágyáról, mintegy Isten kegyelmi ajándékáról.

A vers második részében Ady arról beszél, hogy a szeretők hosszasan sírnak, és hogy a szívük betelik csalódásokkal és hiábavaló óhajokkal. Ebben a részben a fájdalom és a szenvedés átélését beszéli el, ami a keresztény vallásban és az Ószövetségben is jelen van. Az Ószövetségben sokszor beszélnek a bűn következményeiről és a bűnbánat szükségességéről, amelyek gyakran szenvedéssel és szomorúsággal járnak.

A vers harmadik részében Ady beszél a boldogság hamis ál-ról, amit a fiatalok gyakran hazudnak. Ebben a részben a skolasztika nézőpontja is értelmezhető, amely a hamis hitről és a tévhitekről szól. A skolasztika gondolkodása alapvetően a ratio (ész) és a fides (hit) egyensúlyát erősíti, és elveti a hamis hitet és a megtévesztést.

A vers egészét áthatja a bűn és megbánás, valamint az emberi sors és megtisztulás témája. Taught a bibliai perspektívából a bűn és a bűnbánat fogalmát fejti ki, amelyeket a Bibliában és a keresztény vallásban is hangsúlyoznak. Az Ady versben megjelenő fájdalom és reményvesztettség pedig arra utalhat, hogy az emberi szenvedés és elbuktatás megpróbáltatások által tisztítja és közelebb hozza az isteni akarathoz.

Az Ady Endre "Azután vége volna" című versében számos irodalomtudományi összefüggést lehet felismerni mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

Először is, a vers tartalmaz olyan motívumokat és témákat, amelyek jellemzőek a romantikus irodalomra, például a szerelmi szenvedéllyel és csalódással való foglalkozás. A versekben megjelenik az ifjúság, a szerelem, a hiúság és a csalódás motívuma, amelyek szintén gyakran visszatérő témák a romantikus irodalomban.

A vers szereplői is olyan archetipikus karakterek, amelyek megtalálhatóak az irodalomtörténetben. Ady a verseiben gyakran használ fiktív szereplőket, hogy kifejezze a saját érzéseit és gondolatait. A versben a fiatalok és az idősebb énje találkozik, és ez különös atmoszférát teremt. Az ilyen jellegű alakítások és szereplők gyakoriak a világirodalomban is, például Shakespeare műveiben.

A vers hangulata és stílusa is jellemző a szimbolista irodalomra, amelynek meghatározó korszaka az 1900-as évek elején volt. Az Ady verseiben gyakran megjelennek absztrakt gondolatok, érzelmek és képek, amelyek mögött egy deeper meaning, vagyis egy mélyebb jelentés rejtőzhet. Ez a szimbolista irodalomra jellemző módszer, amelyet azóta is sok irodalmi műben alkalmaznak.

A magyar szépirodalom területén Ady Endre az expresszionizmus egyik legjelentősebb képviselője. Az expresszionizmus a 20. század elején felbukkanó stílusirányzat volt, amely a lélek mélységeit, az emberi szenvedést és az érzelmeket fejezte ki máskor korai volt. Ezt a stílust Ady verseiben is megtaláljuk, a depresszív és sötét hangulat, az érzelmi feszültség és az erős hangütés mind ilyen irányzatokhoz kötődnek.

A nemzetközi szépirodalomban is számos párhuzam található Ady Endre verseivel. Például az expresszionizmus számos európai országban jelent meg a 20. századi irodalomban, és hasonló témákkal és stílussal foglalkozott, mint Ady is. Emellett a romantikus irodalom és a szimbolizmus is globális jelenség, amelyben Ady művei is kapcsolatba hozhatók a világirodalom meghatározó alkotásaival.

Összességében Ady Endre "Azután vége volna" című verse számos magyar és nemzetközi irodalmi összefüggést hordoz magában. A romantikus témák, az expresszionista stílus és a szimbolista hangulat mind a magyar, mind a nemzetközi irodalomban megjelennek, és jelentős hatással vannak Ady Endre műveire.

Az Ady Endre "Azután vége volna" című versét a természettudományból nézve is érdekesnek lehet tekinteni. Bár a vers elsősorban szerelemről és emberi érzelmekről szól, néhány részlet összefüggést mutathat a modern természettudomány legfrissebb felfedezéseivel.

Az első versszakban Ady arról beszél, hogy az ifjúság fiatalokkal és diadalokkal érkezik hozzá, és ő kárörömmel fogadja őket. Ebben a részben felmerülhet a kérdés, hogy vajon az ifjúság és az elöregedés folyamatai mit taníthatnak nekünk a természettudomány terén. Az utóbbi években sok kutatás foglalkozik az öregedéssel, az egészségmegőrzéssel és a hosszú élet kérdéseivel. A friss felfedezések azt mutatják, hogy a kor előrehaladtával bizonyos folyamatok lelassulnak vagy leállnak a testünkben, és ezek a folyamatok hozzájárulnak a betegségek és az öregedés kialakulásához. Talán Ady is erre utal, amikor arról beszél, hogy "azután vége volna ennek is", vagyis a fiataloknak és diadaloknak.

A második versszakban Ady arra reflektál, hogy mennyi csalódást hoznak a szerelmei és mennyire megviseli szívét ezeknek a csalódásoknak a sorozata. Ebben az összefüggésben lehet gondolkodni a pszichológia és a neurobiológia terén. A kutatók felfedezték, hogy a szerelmi csalódások és a negatív érzelmek hatással vannak az agy működésére és az érzelmi állapotunkra. Az idegrendszer és az agyműködés tanulmányozása segíthet megérteni, hogy mi történik az emberi agyban, amikor valaki szerelmi csalódással küzd, és hogyan lehet ezen változásokat kezelni vagy megelőzni.

A harmadik versszakban Ady arról beszél, hogy talán az ifjúság számára természetes a gonoszság és a csömörült állapot, de ő már nem érzi jól magát ebben a környezetben. Ezzel a részlettel összefüggésbe hozható a társadalom és a szociálpszichológia kutatásai. Az emberi viselkedést sok tényező befolyásolja, beleértve a társadalmi normákat és értékeket. A természettudományokkal kapcsolatos kutatások segíthetnek jobban megérteni, miért viselkedünk úgy, ahogy, és hogyan lehet pozitívabb és harmonikusabb közösségeket létrehozni.

Összességében tehát Ady Endre versének néhány részlete összefüggésbe hozható a természettudomány legfrissebb felfedezéseivel. Az öregedéssel és az egészségmegőrzéssel, az agyi működéssel és az érzelmi állapotunkkal, valamint a társadalmi viselkedéssel kapcsolatos kutatások mind olyan területek, amelyekkel foglalkozva részletesebben megérthetjük az emberi természetet és a világot, amiben élünk.