Ady Endre "Arat a magyar" című versét teológiai szempontból is értelmezhetjük. A versben megjelenik egy folyamatos küzdelem, amely a magyar nép és az élet között zajlik. A versben a következő témákat emeli ki: az ember helyzete a világban, a bűn és a büntetés, az elkerülhetetlen végzet és a remény.
A bibliatudomány szempontjából a versben megjelenő elemek kapcsolódnak a teremtés történetéhez és a bűnbeeséshez. Például a "Prometheusznak paraszt ivadéka" kifejezés arra utal, hogy az ember az isteni teremtőtől és az isteni tervtől függetlenül, önmaga hatalmában áll, és az örömön és a természetes javakon való dúskálás helyett a napi túlélésért küzd. Hasonlóan, a "rothadás között" és a "gonoszabbul mindjárt ne legyen" kifejezések az ember bűnös állapotára utalnak, ahol az emberek önös érdekek mentén cselekszenek, és nem érdekelnek mások szenvedései.
A patrisztika szemszögéből a versben megjelenő harag és verés a "bűnbánat" és a "megváltás" témájához kapcsolódik. Az emberi bűn miatt az Ég megveri az embert, hogy megtérítse és elvezesse az igazság és a megbékélés útján. Az emberi szenvedés és a küzdelem közepette az embereknek meg kell tanulni elfogadni a nehezítéseket és felülemelkedni a saját érdekeiken, hogy végül megtapasztalják a megbocsátást és a megtisztulást.
A skolasztika nézőpontjából a versben megjelenő helyzet arra utal, hogy az ember a saját bűnei által rombolja magát és környezetét. Az embernek fel kell ismernie és el kell fogadnia saját korlátait, hogy helyrehozhassa és helyreállíthassa az emberi életet és a világot. A versben megjelenő "learatjuk rothadtan is, mi termett" kifejezés azt jelenti, hogy a magyar nép még romlott körülmények között is megpróbálja előrébb vinni az országot és az emberek életét, és bízik abban, hogy a jövőben jobb lehetőségek várnak rájuk.
Összességében Ady Endre "Arat a magyar" című verse teológiai szempontból a magyar nép küzdelmeit és szenvedéseit mutatja be, és arra buzdít, hogy még nehézségek közepette is harcoljunk a remény és a jobb jövőért.