Itt vetkezik, itt dobja le mezét
S már nem is kell tán.
Bemegyek és megfogom a kezét,
Ablakhoz viszem s megmutatom:
Idevilágol a túlsó part.

Túl a Dunán leányok siklanak
S bánt e forróság,
Ez asszonyság, ez a minden-szabad,
Ez az elérés és ez a jelen:
Idevilágol a túlsó part.

Hallga csak: hajós tülköl s Ő zokog.
Be bolond nászéj
S a vérük, a vérük búgva lobog
Nekik (kislyányok, várakozók):
Idevilágol a túlsó part.


Elemzések

Ady Endre A TÚLSÓ PART című versének természettudományos elemzése során az alábbi témák és felfedezések kerülhetnek szóba:

1. Kis terület és a világosság: A versben az "Idevilágol a túlsó part" rész egy olyan világosságot sugall, amely az érintett területen túlra terjed. Ez kapcsolatba hozható a fény terjedésével az optikában, ahol megfigyelhetjük, hogy a fény messzebbre jut a közegben.

2. Dunán leányok siklanak: A versben említett Dunán leányok mozgása és az őket körülvevő forróság arra utalhat, hogy a versben leírt környezet termikus tulajdonságokkal rendelkezik, amely megfigyelhető az áramlástanban és a hőtanban.

3. Tülkölő hajók és zokogók: A versben említett hajósok tülkölése és a tartós zajhatás a hangtanhoz kapcsolódhat. A zajhatás fonetikai és hangkeltő eszközöket alkalmaz a nyelvészeti kutatásokban, míg a zajok folyamatos jelenléte a zajvédelem és a hangérzékelés területeivel is összefüggésben lehet.

4. Az emberi élmények kifejezése: A versben közvetített érzelmek és élmények természettudományos oldalról vizsgálhatók meg, például a neurobiológiában, ahol az agy működését és az érzelmek fiziológiai alapjait kutatják.

5. Társadalmi és kulturális hatások: A verseknek általában társadalmi és kulturális kontextusa is van. A versben megjelenő kapcsolatok és érzelmek a szociológiában és a pszichológiában is vizsgálhatók, különösen az emberek közötti kapcsolatok és társadalmi érzékenység szempontjából.

Fontos megjegyezni, hogy A TÚLSÓ PART című vers természettudományos elemzése eleve nehéz, mert a vers elsősorban az emberi érzelmekre és az emberi tapasztalatokra koncentrál. Az említett témák és felfedezések inkább csak az átjárások és párhuzamok felvetésére szolgálnak, de nem feltétlenül állnak közvetlen kapcsolatban a vers tartalmával.

Ady Endre A TÚLSÓ PART című versének elemzése irodalomtudományi szempontból több összefüggést kiemelhet mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

1. Vonalas versszerkezet: A versben Ady a vélhetően a Partiumról, vagy akár a magyar királyi városok életéből ismert szökkenős, szaggatott versformát használja. Ez jellemzővé vált a magyar költészet egyik sajátosságává, és ezzel kapcsolódik más magyar költők, mint például József Attila vagy Kosztolányi Dezső munkáihoz.

2. A távolság, határok motívuma: A versben a Duna megjelenése a határ, amely elválaszt, ám ugyanakkor egy másik világra utal, amely vonzó és vágyott. Ez a motívum több más költőnél is fellelhető, például városi költészetben a város és vidék kontrasztja vagy a zártságát megélt költőknél egy utópisztikus, délibábos távoli helyeket megjelenítő világ képét jeleníti meg.

3. Az asszonyság és a szabadság motívuma: A versben a "forróság", "ez az asszonyság", "ez a minden-szabad" kifejezések egy olyan érzést közvetítenek, amely magában hordozza az erotika és a felszabadult, szabad életérzés összefüggését. Ez sokkal általánosabb vonást képvisel, amely a női szerep és a szexuális felszabadultság tematikáinak alapja. Az asszony és a szabadság összefűzése sok más regényben és könyvben felderíthető.

4. A vágy és a várakozás motívuma: A versben megjelenik a vágyott másik oldal motívuma, amely általában felfelé tekintésre és elérhetetlen távoli vágyakozásra utal. A folyó átvilágítása szintén az emberi vágyakozás, valamint az emberi szenvedés jelképe lehet. Ez a motívum összefüggésbe hozható több más költőművésszel és íróval is, akik az utópisztikus víziók, remények vagy vallásos elképzelések motívumait dolgozták fel.

Összességében Ady Endre A TÚLSÓ PART című verse magyar irodalomtudományi szempontból számos összefüggést mutat más költők munkáival, valamint több általános témát és motívumot dolgoz fel. A közvetített érzelmek, vágyak és határok motívumai számos más irodalmi művön keresztül felderíthetőek és összehasonlíthatóak.

A vers teológiai szempontból is értelmezhető, és többek között a halál és az üdvösség témáját feszegeti.

A bibliatudomány szemszögéből nézve a versek keresztény szimbólumokat tartalmaznak. Az első sorban szereplő "vetkezik" kifejezés az első emberpár, Ádám és Éva bűnbeesését idézheti, amikor elvesztették ártatlanságukat és szégyenérzetet kaptak. Ez utalhat arra, hogy a főszereplőnek meg kell vetkőznie a földi életét, hogy aztán a túlsó parton, azaz a túlvilágon találkozhasson az Üdvözítővel.

A második versszak az aktuális élethelyzetet ábrázolja, ahol a "forróság" és az "elérés" metaforáival megjelenik a földi élvezetek vágya és az emberi gyarlóság. Az "ez asszonyság, ez a minden-szabad" kifejezés utalhat az ember mindent magába ölelő, korlátlan vágyaira és a bűnbeesésben megjelenő önzésre. Ezzel szemben az "Idevilágol a túlsó part" rámutat a halál által felébresztett vágyra az örök boldogság és üdvösség után.

A harmadik versszakban pedig a halál tragikus jellege jelenik meg. A "hajós tülköl s Ő zokog" képsor arra utal, hogy az ember számára eljön a halál és el kell válnia az élettől, ami szívszorító fájdalmat és szomorúságot okozhat. A "a vérük, a vérük búgva lobog" pedig utalhat a szenvedésre és áldozatra, amit az embernek el kell viselnie az üdvösségért.

A patrisztika, vagyis a korai egyházi írók szempontjából a vers megjeleníti a bűnbeesés és a vágyak kísértését, valamint az emberi lélek vágyát az üdvösség és az isteni szeretet iránt. A vers úgymond arra figyelmezteti az olvasót, hogy az irdatlan vágyak és földi élvezetek semmilyen végső boldogságot vagy életcél beteljesülést nem tudnak adni, csupán a túlvilági üdvösség és az Isteni jelenlét lehet az, ami valóban boldogsággal és beteljesüléssel tölti meg az ember lelkét.

A skolasztika, vagyis a középkori scholasztikus filozófia keretein belül a versekben megjelenő felégető vágyak és szenvedések azt jelenthetik, hogy az ember létezése egyfajta próbaidőszak, ahol a földi szenvedések és vágyak megtisztítják a lelket és előkészítik az üdvösséget. A túlsó part az a hely lehet, ahol a lelkek megpihenhetnek és megtalálják végső boldogságukat az Isteni jelenlétben.

Egyéb nézőpontból is értelmezhető a vers, például filozófiai vagy pszichológiai kontextusban. A halál és az átváltozás témái azonban könnyen elvezetnek a teológiai értelmezés felé.