A vers irodalomtudományi szempontból is érdekes, mert különféle összefüggéseket fedezhetünk fel mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.
Elsőként érdemes megemlíteni Ady Endre szerepét a magyar irodalomban. Ady Endre az 1900-as évek elején feltűnt költő, aki a szimbolista és az expresszionista költészet egyik meghatározó alakja volt Magyarországon. Szintén érdemes megjegyezni, hogy Ady egyik jellegzetessége a szókincs és a hangzás játékos felhasználása, amely a Szamaras ember című versben is megjelenik.
A versben található szövegelemzési módszer, hogy a költő egy bibliai történetet vesz alapul, ahol Nagypénteken Jézus szamárháton ment Jeruzsálembe. A versben azonban a költő ezt a történetet általánosítja és azt állítja, hogy azóta is vannak olyan emberek, akik szamárháton járják életük kálváriáját, vagyis nehézségeiket és szenvedéseiket. Ez a gondolat motiváló erővel bírhat az olvasók számára.
A versben is található pálmára való utalás is releváns lehet. A pálma egyik jelentése a keresztény kultúrában a győzelem és a diadal szimbóluma. A versben a pálmák napját említik, ami arra utal, hogy az ember szamárháton is küzdhet másokért, és akár győzhet is.
A vers végén pedig a költő újrautal Jézusra és Jeruzsálemre, így személyesítve meg a szamáras embert és annak küzdelmét. Ez a záró sor egyfajta megerősítést ad annak a gondolatnak, hogy a szamáraság és az élet kihívásainak elfogadása a küzdelem mellett mindig is része volt az emberi történelemnek, legyen szó bármely kultúráról.
A nemzetközi szépirodalomban található összefüggéseket pedig a szimbolizmus és az expresszionizmus követőivel lehet felvetni, akik hasonló témákat dolgoztak fel verseikben, pl. Arthur Rimbaud vagy Georg Trakl. A szimbolizmus és az expresszionizmus az expresszív kifejezésmód és a szubjektív érzelmek közvetítésére törekedtek, amely a Szamaras emberben is megjelenik.
Összességében tehát az Ady Endre A SZAMARAS EMBER című versben sok olyan elemet találunk, amelyeket az irodalomtudomány különféle szempontok szerint érdekesnek tart. Ezek közé tartozik az Ady Endre személyes stílusa és szókincse, a bibliai történetek és a keresztény szimbólumok felhasználása, valamint a költő nemzetközi kontextusba illesztése a szimbolizmus és az expresszionizmus mozgalmai által.