Istenem, Halál, te tudod,
Hogy tőlem elmultak a bálok,
Lakodalmak és hős murik:
Pitvarodban állok.

Gyáván ülök, nem hencegek
S ha valaki azt mondja rólam:
»Üssétek le ezt a kevélyt«;
Én sóhajtok; jól van.

Minden jó, jog, ami lesujt,
Minden megszentel, ami büntet:
Istenem, Halál, pitvarod
Megjavít bennünket.

Sohse szerettem úgy magam,
Mint most a Halál pitvarában,
Megszerettem a multamat
S lépek beljebb, bátran.

Nem lehet az rossz valaki,
Akit annyian űztek, téptek
S rosszabb úr nem lesz a Halál,
Minő volt az Élet.

Istenem, Halál, te tudod,
Hogy vérvevő, szomorú harcban
Űztem, kerestem önmagam:
Rosszat nem akartam.


Elemzések

Ady Endre A HALÁL PITVARÁBAN című versét az alábbiakban elemzem irodalomtudományi szempontból:

Stílus és forma:
- A vers egy szabad vers, tehát nincs következetes rímelési struktúra vagy egyenletes versszakok.
- Ady Endre stílusa az expresszionizmus és a szimbolizmus hatását mutatja, amit a képek intenzív használata és az érzelmek erős kifejezése jelöl.
- A rövid versszakok és a szaggatott ritmus fokozzák a vers szenvedélyes és drámai hangulatát.

Téma és motívumok:
- A versekben gyakran visszatérő motívumok közé tartozik a halál, a kevélység és az önmagával való küzdelem.
- A Halál mint személyes entitás jelenik meg a versben, aki a pitvarában tartózkodik.
- A bálok, lakodalmak és hős murik motívuma az élet korlátolt időtartamára utal, amelynek mindig vége van.
- Az önmagunk elfogadása és megszeretése a halál közeledtével fontos témaként jelenik meg a versben.

Magyar irodalmi összefüggések:
- Ady Endre versvilága egyedülálló volt a magyar irodalomban, mert gyakran szembement a hagyományos irodalmi konvenciókkal és kifejezésmódokkal. Versszövegei újították az irodalmi nyelvezetet és a költői képi világot.
- Ebben a versben is látható Ady újító stílusa és az expresszionizmus hatása, például az érzelmek erős megjelenítése és a szélsőségesen szenvedélyes hang.

Nemzetközi irodalmi összefüggések:
- Az expresszionizmus mozgalma Európában az első világháború idején jött létre, és azzal egyidőben jelenik meg Ady verseiben is.
- Adynak voltak költői kortársai és hatásai, például a francia szimbolista költészet és a német expresszionizmus.
- A vers magában hordozhatja az európai verskultúra általánosabb témáit, mint a halál, az önostorozás és a kevélység témája.

Összességében Ady Endre A HALÁL PITVARÁBAN című versét irodalomtudományi szempontból a következő módon lehet értékelni: Az expresszionista és szimbolista stílus mellett a vers témája, motívumai és Ady újító, szembetűnő stílusa az új esztétikai és tartalmi trendeket tükrözik a magyar és nemzetközi irodalom területén.

A vers természettudományos szempontból való elemzése során fontos megemlíteni, hogy természettudományos felfedezéseink fontos szerepet játszhatnak az emberi élet megítélésében és értelmezésében. A versben Ady Endre a haláltól való rettegését, megnyugvását és elfogadását az élet szerves részeként jeleníti meg.

Az első kép a versben a Halál pitvarában való állok, ami egy metaforikus utalás lehet a sírra vagy a halál közeledtére. A természettudomány jelentős felfedezése, hogy az élet és a halál természetes folyamatok, amiket a tudományos kutatás segít jobban megérteni és elfogadni. A halált meg lehet érteni úgy, mint a lehetőséget a megújulásra vagy a változásra.

A következő sorokban Ady arról beszél, hogy gyáván ül és nem hiúzkodik. Ez lehet az emberi természet része, hogy a halállal szemben való félelem miatt nem merünk szembenézni vele. Azonban a tudomány folyamatos fejlődése lehetőséget ad arra, hogy jobban megértsük a halál folyamatát és elfogadjuk, hogy ez része az életnek.

A következő sorokban Ady megemlíti, hogy minden jó, jogos, ami lesujt és megszentel, ami büntet. Ez kapcsolódhat a természettudomány friss felfedezéseivel, amik bemutatják, hogy minden tettünknek következménye van, és hogy az életünkben bekövetkező események egy nagyobb kép részei. A tudományos felfedezések segítenek megérteni és elfogadni ezeket a következményeket.

Ady azt is kiemeli, hogy soha nem szerette magát annyira, mint most, a halál pitvarában. Ez egy érdekes fordulat, hiszen a halál jelentheti a szembenézést önmagunkkal, az életünk megítélését. A természettudományokhoz kapcsolódó felfedezések segíthetnek abban, hogy megismerjük és elfogadjuk saját múltunkat és döntéseinket.

Az utolsó sorokban Ady azt mondja, hogy aki annyian űztek és téptek, az nem lehet rossz ember, és a Halál sem lehet rosszabb úr, mint az Élet volt. Ez arra utalhat, hogy minden embernek megvan a maga története és élete, és a természettudományos felfedezések segíthetnek megérteni és elfogadni ezeket az egyéni történeteket. A halál természetes része az életnek, és a természettudomány felfedezései segíthetnek abban, hogy jobban megértjük és elfogadjuk ezt a folyamatot.

Összességében, a vers természettudományos szempontból való elemzése során megállapíthatjuk, hogy Ady Endre érzéseit és gondolatait kapcsolja össze az élet és a halál természeti folyamataival. Az élethosszig tartó tanulás és a természettudományos fejlődés segíthet abban, hogy mélységesebben megértsük saját életünket és elfogadjuk a halált, mint az élet természetes részét.

Ady Endre A HALÁL PITVARÁBAN című verse teológiai szempontból is értelmezhető, hiszen a halál és a megváltás témakörét érinti. A vers első sorában az imádatos könyörgés jelzi, hogy Istenhez szól a költő, és a halál fogalmához kapcsolódik a továbbiakban. A halál itt nem csupán fizikai jelentést hordoz, hanem metaforikusan is értelmezhető. A költő a halált az élet végét szimbolizálóval halálos ürességként jellemzi. A bálok, lakodalmak és hős mulik el, és helyettük a halál pitvarában találja magát.

Az önnön gyengeségét ismerve, a költő nem háborogva helyezi el magát a halál közegében, hanem gyáván ülve elfogadja sorsát. Az önfejűség helyett inkább alázatosan reagál, amikor valaki kevélynek nevezi. Ez az alázatos elfogadás és a megtorlás elkerülése pozitív jellemző, ami a keresztény erényeknek megfelelően értékelhető.

A következő sorok a jó és a jog fogalmairól beszélnek, megállapítva, hogy minden megszentségtelenítő szituáció, minden büntetés valójában javítja és tisztítja az embert. Ez a gondolat a bűnbánat, az átalakulás és a megtisztulás kontextusában is értelmezhető Bibliai értelemben.

A költő elismeri, hogy sosem szerette önmagát annyira, mint a halál pitvarában, ami a megbékélést és elfogadást sugallja. Megszereti a múltját és bátran belép a halálba. Hangsúlyozza, hogy nem lehet valaki rossz, akit mások üldöznek és bántalmaznak. Ezzel az állítással Ady Endre kifelé helyezi a felelősséget önmagából, és a társadalmi környezetre helyezi azt. A Halál pedig nem lesz rosszabb úr mint az Élet volt, utalva arra, hogy a halálban is található remény azáltal, hogy a halál után hozzáférhetünk az örök és boldog élethez.

A vers istentiszteleti és teológiai elemeket tartalmaz, mint például az imádságos beszédmód és a fohászok. Ugyanakkor megvizsgálja a halált és a bűnt, továbbá a megbocsátás, átalakulás és megtisztulás kérdéseit is. Ezenkívül a vers egyén és közösség közötti kapcsolatot is feltár, hiszen az emberek cselekedetei, a társadalom hatása és a saját cselekedeteinek felelősségére utal.

A bibliai tudomány, a patrisztikus teológia és a skolasztikus teológia is érdekes nézőpontokat hozhatna az értelmezéshez. A bibliai tudomány felhasználhatná a Biblia keresztény teológiájának fontos részeit, mint például a bűnbeesés, a megtérés és a feltámadás témáit. A patrisztika a korai keresztény írók gondolatait tárná fel, amelyek a bűn és a megbocsátás, az élet és a halál, valamint az emberi természet és isteni természet közötti kapcsolatokra összpontosítanak. A skolasztika ezzel szemben a középkori katolikus teológiai rendszer lenne, amely a racionalitást és a logikát hangsúlyozza az isteni dolgok megértésében.

Az Ady Endre költészetében általában is fellelhető az emberi sors, a világ és az Isten közötti megfontolás és kérdések feszegetése. Ebben a versében is érvényesül ez a vonás, amely teológiai, filozófiai és vallási témákkal foglalkozik. Az erős képek, az érzelmes hangulat és a szimbolikus nyelvezet mind hozzájárulnak a versek mélyebb értelméhez és a teológiai gondolatok kifejezéséhez.